Úgy fest, Zamárdi és Siófok/Széplak után a Balaton délnyugati sarkában lévő kis üdülőfaluban, Balatonmáriafürdőn is sikerül ellenállni egy beruházói beton rémálomnak. A befektetők ugyanis felfüggesztették a Balaton Coast elnevezésű projekt engedélyezési folyamatát.

Tavaly felbukkant egy beruházó, a győri Balaton Coast Kft., nagyívű fejlesztési elképzelésekkel állt elő a falu egy régóta üresen álló, ám a helyiek és a nyaralók által ugyancsak régóta "belakott" vízközeli területre. Egy ingatlanforgalmazó és -kivitelező cég oldalán jelenleg is elérhető értékesítési tervdokumentációból nagyjából ki is derült, hogy mit terveznek a feltöltött, de parlagon fekvő terület egy részével.

Kapcsolódó

Mondjuk, az egész projekt elég sok sebből vérzett,

zavaros volt az előkészítési és engedélyezési folyamat, a megismert látványtervekben foglaltak nem nagyon fértek bele a helyi szabályozásokba, eladható lakásokat akartak építeni ott, ahol ilyet nem lehet, majd a projekt átváltott több tucat szolgálati lakás megvalósításába – azok kialakítását ugyanis nem tiltja a szabályozás, a lóláb azonban nagyon is jól láthatóan kilógott. Aztán meg be sem jött az ötlet.

A teljes terület két helyrajzi számon van, az építkezésre kiszemelt kisebb, csaknem 5600 négyzetméteres (a nagyobb, jelenleg is önkormányzati tulajdonban lévő rész 20 ezer négyzetméter, annak fejlesztéséről Galácz György polgármester közleményéből lehet tájékozódni) része régóta magántulajdon, már többször felröppentek hírek a beépítéséről, ami mostanában valósággá is kezdett válni.

A megismert vázlatterv alapján egy, a környékbe semmilyen szempontból nem illő hatalmas építményt lázálmodtak a feltöltött területre, amelyben alapértelmezésben egyebek mellett 73, különböző méretű és elrendezésű, eladásra kínált lakást helyeztek volna el.

Ez azonban a helyi építési szabályzat (HÉSZ) szerint a VK5 (központi vegyes terület) övezetben nem megengedett a település képviselő-testületének 5/2012.(III.21.) önkormányzati rendelete szerint. Az, hogy nem szálláshelyet akarnak létrehozni, hanem eladható lakásokat.

Erről a területről lenne szó
Erről a területről lenne szó
Kép: Google Maps

A helyiek azonban pont ezt szeretnék elkerülni, így petícióval éltek a polgármesternél, hiszen neki szerintük nem csak a szabályzatokkal, hanem a lakossággal (választókkal) is kell foglalkoznia. A lakosok, nyaralók nagyon nem szeretnék ezt, egyrészt a helyi mértékben gigászi építkezéssel járó üzemi forgalom, másrészt az elkészülte után állandósuló használati forgalom felvételére messze nem alkalmasak a környékbeli utcácskák.

Arról nem beszélve, hogy, ha valami ott felépülne, utólag talán lehetne módosítgatni ide-oda, de az már akkor ott lesz. A magyarországi gyakorlat szerint pedig ekkor már jószerivel semmi esély arra, hogy utólag eltűnjön.

„A Bárdos-strand melletti feltöltött területre tervezett túlméretezett épületet abszolút nem odaillőnek, a környék eddigi harmóniáját megtörőnek, a régi nyaralók, az ottani állandó lakosok és a nyaranta a település többi, a vízparttól távolabb eső házaiból a strandra járó nyaralók számára bántónak tartjuk.”

Kép: Építészfórum

Az első építési engedélykérelmet szeptember 6-án adták be. December 7-én a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, mint hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság elutasította a kérelmet, ám december 8-án már be is adtak egy új kérelmet, abban már nem szerepel a "lakás" szó, tisztán apartmanházról – tehát szálláshely szolgáltatásról - van szó, és a korábban nem elegendő parkolóhelyek számát megnövelték a szükséges mértékre.

December 15-én aztán beadtak egy újabb kérelmet erre az ingatlanra, amellyel visszatértek az első kérelemhez, azzal a különbséggel, hogy szolgálati lakásokat építenének – mert azokat lehet ezen a területen. Igaz, az illetékes hatóság elutasító dokumentumában az szerepel, hogy ez nem következik a HÉSZ-ből. Nem tudni, mi ennek a célja, és hogy egyáltalán miért futhatott párhuzamosan két eljárás egy ingatlanhoz kapcsolódva.

A két eljárásban ugyanarról az épületről van szó, és helyi civil, de építészmérnök vélemény szerint „az engedélyezésre beadott tervben a beépítettség és az építménymagasság számítása hibás, a tényleges értékekkel az épület a szabályozásnak nem felel meg, az előbbi csak kicsivel, de az utóbbi jelentős mértékben túllépi a határokat.

Ezt veszítenék a strandolók és a nyaralók

Ezt veszítenék a strandolók és a nyaralók
Kép: Napi.hu

További probléma, hogy az épület megnevezése (szálláshely) még a harmadik engedélyezési eljárásra beadott anyagban sem jó. A besorolás miatt a területen 'szálláshely szolgáltató épület' lenne létesíthető, szálláshely nem, egyszerűen azért, mert annak definíciója sincs, így természetesen nem is engedélyezhető."

A projekt ennek alapján így ebben a formában (plusz egyéb szabálytalanságok miatt) több helyi lakos és nyaralótulajdonos szerint elvileg nem engedélyezhető.

A tervezett építmény e mellett más sebekből is vérzik. A hatóság például nem tartotta igazoltnak több, szakági tervezőként megjelölt társaság tervezési jogosultságát.

Az érintett objektumhoz jelenleg vezető út egyértelműen nem alkalmas ilyen mértékű plusz forgalom kezelésére. Az viszont eddigi információk alapján nem tudható, hogy kinek a költségén és hogyan  szélesítenék ki az esetlegesen leendő épülethez vezető utakat – bár a szándék erre nyilvánvaló. A Csatornapart utcai telkek tulajdonosait ugyanis egyenként megkeresték már az utca szélesítésének ügyében (ezt az egyik tulajdonos mondta a december 28-án megtartott helyszíni szemlén, de azt nem tudni, kinek a képviseletében jártak ott). Az utca egyébként annyira szűk – egy sávos -, hogy jó eséllyel a telkekből is le kell(ene) nyisszantani itt-ott valamennyit. Ez feltehetően ugyancsak nem menne zökkenőmentesen. Annak ellenére sem, hogy a beruházással közvetlenül érintett két utca jóváhagyott fejlesztési tervének 3 éves érvényessége január végén  le is járt. "A tervezési területnek is helyet adó 'zagytérhez' vezető viszonylag keskeny út szélesítése és parkolók kiépítése az önkormányzatnak szándékában áll, ehhez a beruházáshoz az építtető anyagilag nagy mértékben hozzájárul" - idézi az Építészfórum a beruházó ügyvezetőjét, Szalánczi Donátot.

Újabb és újabb területeket talál magának a beton- és ingatlanfejlesztő lobby a Balaton partján

A menőbbnek tartott helyek kezdenek fogyni, így olyan területek is, illetve települések is célkeresztbe kerülnek, amelyek infrastruktúrája helyenként még a múlt század balatoni nyaralásait idézi. Igaz, éppen ez az egyik nagy előnyük is: nincsenek túlfejlesztve, nincs elviselhetetlen tömeg nyáron sem, már viszonylag messze esnek a fővárostól.
Így a tó nyugati medencéjében egyre több gigantomán fejlesztési terv bukkan fel, elég csak egyik-másik keszthelyi projektre, az akali nádas helyére/mellé tervezett és már épülő lakóparkra vagy a badacsonyörsi tarvágásos beruházás előkészítésre gondolni. Vagy éppen a sorozatban eltűnő, illetve átalakuló kempingekre.

A dokumentumban egyébként az ominózus ingatlan címét is hibásan jegyezték, a Bárdos Lajos utcaként feltüntetett közterület ugyanis sétány, nem utca.

A máriafürdői betonprojekt győri kapcsolódása erős: a városban van bejegyezve a beruházó, a kivitelező és a tervező cég is. Sőt, személyi átfedések is vannak közöttük az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint. A beruházó a 2020. augusztus 27-én alapított Balaton Coast Kft., amelynek egyik tulajdonosa Szalánczi Gábor, egyik ügyvezetője és ugyancsak tulajdonosa pedig a fia, Szalánczi Donát. A Balaton Coastban ugyancsak cégjegyzésre jogosult Csapó Zoltán, aki azonos lakcímen szerepel az Opten nyilvántartásában a beruházó céggel, azaz az ő lakásában van bejelentve a Balaton Coast székhelye. Csapó édesanyja pedig tulajdonosként teszi hozzá a magáét a Balaton Coast sikereihez.

Szalánczi Gábor szintén tulajdonosként és mellette cégjegyzésre jogosultként is jegyzi a tervező - 1997. november elsején alapított - L-Stúdió Építőipari Kft.-t is. Mellette a tervezőcéget felesége, Szaláncziné Kerti Marianna ugyancsak tulajdonosként jegyzi.

A nyugis pecázásnak is vége lenne a beépítéssel
A nyugis pecázásnak is vége lenne a beépítéssel
Kép: Napi.hu

A fentebb citált értékesítési tervdokumentum a kivitelező - 1998. január elején alapított - KLN 2001 Invest Kft. kivitelezőcég honlapján található, így vélelmezhető, hogy e céget szánták kivitelezőnek - ha lett volna építkezés. A KLN ugyancsak győri családi vállalkozás, tulajdonosa és ügyvezetője egy személyben egy magyar magánszemély. A cég autókereskedésként indult, 2019 tavaszán Győrből a budapesti VIII. kerületi Baross utcába helyezte át székhelyét, és ugyanebben az évben ősszel lett kereskedelmi szecskacégből épületépítési projekt szervezése a főtevékenysége - számos más építőipari tevékenység felvétele mellett.

Mindhárom társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint, a legjobban közülük a kivitelezőnek megy, 2020-ban 132,9 milliós árbevétel mellett 54,6 milliós adózott eredményt hozott össze. Az 1997-ben létrehozott tervező cég tavalyi forgalma 22,5 millió forint volt, adózott eredménye pedig 12 milliós veszteség. A beruházó Balaton Coast tavaly bevétele nulla forintot tett ki, adózott eredménye pedig 110 ezer forintos mínuszt.

A KLN és az L-Stúdió abban is hasonlít, hogy mindkettő ellen

számos végrehajtási eljárás indult,

az L-Stúdió ellen 2017 nyara és 2019 május vége között 4 alkalommal, minden esetben a NAV megyei igazgatósága rendelte el az eljárást. A kivitelező KLN 2001 Invest ellen a jelenlegi tulajdonos regnálása alatt ugyancsak 4 esetben, ezek közül három közjegyzői, egy pedig bírósági elrendelés volt.

A polgármester szerepe a történetben meglehetősen behatárolt, lévén nem szakhatóság, így csak az érvényben lévő helyi szabályok betartására tudja felhívni a figyelmet. "A kérelem és a kérelméhez csatolt műszaki tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett szállásépület Balatonmáriafürdő Község Önkormányzatnak a településkép védelméről szóló 4/2021. (111.16.) sz. rendeletében előírtaknak megfelel. Fentiek értemében az építési engedély kiadását javaslom."

A beruházó cégnél rákérdeztünk, hogy meg tudják-e erősíteni a telex.hu abbéli információját, hogy visszavonták az engedélyezési kérelmet, s így a projektet egyelőre befagyasztották. Emellett több részletre is kíváncsiak voltunk. Válaszokat egyelőre nem kaptunk, amint befutnak, kiegészítjük cikkünket.

Mindenesetre úgy fest, a helyi civilek fellépése szűkebb környezetük védelme érdekében nem teljesen hatástalan a Balaton mellett sem, esetenként hatékonyan fel tudnak lépni a kizárólag projektszemléletű betonlobbi ellenében is. Ehhez azonban az is szükségesnek látszik, hogy a "fejlesztők" legyenek annyira magabiztosak, hogy egy csomó kisebb, sőt, időnként nagyobb részletre sem figyelnek.