Mostanában 37 millió forintba kerül egy átlagos budapesti, 50 négyzetméteres téglalakás. Ha valaki a vásárláshoz húszéves futamidőre lakáshitelt vesz fel - ennek maximuma a vételár 80 százaléka, kicsit óvatosabb megközelítésben a portál 75 százalékkal számolt - 27,75 millió forintot.
Ha a leggyakrabban választott, tízéves kamatperiódusú, azaz tíz évig fix kamatú lakáshitelt választjuk, akkor jelenleg 3,4 százalékos kamattal számolhat. Így a húszéves futamidő alatt várhatóan összesen 10,6 millió forinttal fizet vissza többet a banknak, mint amennyit felvett.
Így amennyiben a lakás ára a két évtized leforgása alatt 37 millió forintról 47,6 millió forintra emelkedik, akkor a hitel költségét máris "kitermelte" számunkra az áremelkedés. A számítás alapján a 47,6 millió forintos árhoz 2039-ig 1,27 százalékos éves átlagos áremelkedés szükséges.
Adódik a kérdés: ha 3,4 százalék a hitelkamat, hogyan lehetséges, hogy 1,27 százalékos éremelkedés ezt kompenzálni tudja - miért nem 3,4 százalékos éremelkedésre van szükség? A válasz egyszerű: a vételárnak nem az egészét fizette ki az ügyfél hitelből, csak a háromnegyedét - hívták fel a figyelmet a Bankmonitor szakértői.
A hiteltartozás pedig a húsz esztendő alatt folyamatosan csökken. A hitelfelvevőnek ugyanis mindig az aktuális tartozás értékére kell megfizetni a kamatot és nem az eredetileg felvett összegre.
Bár sokat emelkedtek a budapesti ingatlanárak, kérdéses, hogy lesz-e 1,27 százalékos éves emelkedés hosszú időn keresztül. A kérdés megítélésében segíthet, hogy az Magyarországon az infláció 3 százalék körül mozog és és az MNB céljai szerint elvileg ezen szint környékén alakul a jövőben is. Eközben egyelőre meglehetősen magas az éves béremelkedés is az országban.
A magyar gazdaságban 2001 óta állnak rendelkezésre azonos minőségen lakásáradatok. Az utóbbi 18 évben az éves átlagos áremelkedés 7,6 százalékos volt - és ezen időszak tartalmaz egy komoly pénzügyi válságot is.
A Bankmonitor elemzői azonban mindezek ellenére sem gondolják azt, hogy ne tudna bekövetkezni árcsökkenés a lakáspiacon: 2007 és 2013 között még inflációtól tisztítva is egyharmaddal csökkentek az árak a pénzügyi válság hatására.