Márciusban jelentősen lassult az országos lakásdrágulás üteme havi szinten 2,4 százalékról 1,7 százalékra. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Budapesten a februári 4,5 százalékos havi lakásdrágulás lefeleződött, és márciusban 2,1 százalékos volt. Éves összevetésben az országos lakásáremelkedés 10,6 százalékot tett ki, ami megegyezik a februári tempóval.

A havi lassulás ellenére a fővárosi index éves összevetésben 18 százalékos lakásár-emelkedést tükröz, ami gyorsulást jelent a februári 17 százalékhoz képest. Mivel 2024 elején nagyon lassan emelkedtek az árak. Így a jelenlegi 2 százalékos márciusi havi drágulási tempó is enyhén fokozni az éves áremelkedési ütemet

 
– mondta Balogh László, az  ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Kapcsolódó

Kertes házak kontra társasházak és panelek

Az árak dinamikájának változásából arra lehet következtetni, hogy a befektetők által diktált őrült tempó kezd alábbhagyni. A befektetőkhöz köthető nyomás erejét jól jellemzi, hogy a körükben népszerű budapesti társasházi lakások átlagos négyzetméterára az első negyedévben 1,35 millió forintra emelkedett, ami 28 százalékos drágulást jelent.

Ezzel párhuzamosan a főként saját célra vásárlók körében kelendő fővárosi kertes családi házaknál a négyzetméterár csak 11 százalékkal 925 ezer forintra nőtt. A befektetők aktivitásának enyhülésére utal, hogy a budapesti lakásárakkal együtt lélegző agglomerációs övezet havi áremelkedése márciusban közel harmadára csökkent februárhoz képest.

Mivel az eladó társasházi lakások árának középértéke továbbra is 96 millió forint, ezért ezen belül a legmegfizethetőbb kategóriát a panellakások képviselik. Érdekes, hogy 2025 áprilisában már csak három budapesti kerületben, a XX.-ban, a XXI.-ben és a XXIII.-ban maradt az 1 milliós négyzetméterár alatt a panellakások átlagos négyzetméterára.

Az is látszik, hogy a tulajdonosok és közvetítők kínálatában szereplő panellakások átlagos négyzetméterára az elmúlt egy évben ugyan 811 ezer forintról 1,1 millióra nőtt, de még mindig 25-30 százalékkal olcsóbbak, mint a hasonló helyen lokációkban elérhető téglaépítésű lakások.

Élénkülő vidék, piaci korrekció Szegeden

Az észak-alföldi térségben éves szinten 14 százalékos volt az áremelkedés, de a Dél-Dunántúlon is 12 százalékra nőtt az éves lakásdrágulás üteme. Az egyedüli kakukktojás a Szegedet is magában foglaló Dél-Alföldi régió, ahol márciusban 0,1 százalékkal csökkentek az árak, ami lényegében stagnálásnak felel meg. A régió lassulása tulajdonképpen természetes piaci korrekciónak tekinthető, mivel Szegeden az átlagos négyzetméterárak az elmúlt egy évben 19 százalékkal 750 ezer forintról 897 ezerre nőttek.

Az egyes vármegyeszékhelyek között jelentős eltérés mutatkozik. Az eladó használt lakásokat és házakat tekintve a legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján 282 ezres átlagos négyzetméterárral. Miközben a debreceni piacon több mint háromszor ennyi, 939 ezer forintnál jár az átlag az ingatlan.com adatai alapján. Az új építésű lakások és házak piacán pedig már hat vármegyeszékhely is átlépte a milliós lélektani négyzetméterárszintet, ami most már igaz Debrecen mellett Győrre, Kaposvárra, Pécsre, Székesfehérvárra és Zalaegerszegre is.