A javaslat szerint azok ajánlhatják fel az ingatlanukat megvételre az államnak, akik szociálisan rászorultak, legalább két gyermeket nevelnek, és a törvényben rögzített összeghatár alatt van a felvett hitel összege. Első hallásra a rendszer keretei jók, de ha megnézzük a részletes szabályokat, akkor kiderül, hogy nagyon szűk kört érint - állapítja meg a Policy Agenda elemzése.

Itt vannak a törvény részletei

A kormány által a parlament elé beterjesztett törvény értelmében az ingatlant visszavásárolhatja a volt tulajdonos az államtól, ám erre csak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 6 hónap után lesz lehetőség, és az 24 hónapig áll fenn azzal a kikötéssel, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén (például, ha tartósan nem fizetik a bérletet), ez a jog is megszűnik.

A javaslat meghatározza, hogy a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakások vételárának alapja a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték. A konkrét vételár a forgalmi értéknek az adott ingatlan fekvése szerint meghatározott százalékos aránya, Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55 százaléka, egyéb városokban az 50 százaléka, más településeken a 35 százaléka.

További részleteket a törvényről itt olvashat.

A kutatócég ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelzáloghitellel rendelkezőket és a szociálisan rászorultakat összehasonlító statisztikai adatbázisok nem nyilvánosak, illetve feltehetőleg egyáltalán nem is léteznek, ezért csak közelítő becsléssel lehet képet alkotni arról, hogy mekkora kört is érinthet a kormány intézkedése.

Az elemzés a háztartások megoszlása, illetve a hitellel rendelkező háztartások száma alapján azt a potenciális kört, amelyen a  Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) segíthet, 1500-2000 háztartásra becsli, ami a bajba jutott hitelesek 2,5-3 százalékát jelenti csupán.

A szociálisan rászorultnak ugyanis az számít, aki aktív korúak ellátásában részesül, azaz, ha a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme nem haladja meg a 25 650 forintot. A jövedelmi helyzeten felül ugyancsak feltétel, hogy az ellátást kérelmezőnek ne legyen munkahelye (kivétel a közfoglalkoztatás és az egyszerűsített foglalkoztatás).

Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család esetében az egyik szülőnek munkanélkülinek kell lennie, míg a másik nem nagyon kereshet többet, mint a minimálbér, különben nem lesznek jogosultak a jövedelem korlát elérése miatt a támogatásra - mutat rá az elemzés.

Egy ilyen családnak a havi összjövedelme (családi pótlékkal, segéllyel, munkabérrel együtt) nem nagyon haladja meg a 120-130 ezer forintot. Főleg, ha hozzávesszük, hogy a két felnőttel és két gyermekkel számolva a létminimumérték a
KSH szerint 228 ezer forint körül volt 2010-ben. Azaz ilyen jövedelemi viszonyok között nehezen képzelhető el, hogy ezek a családok tömegesen jelzáloghitellel rendelkezzenek, főleg azt figyelembe véve, hogy az említett példában a legmagasabb jövedelemszínvonallal számoltak.

Segítség szűk körnek

A NET tehát nagyon kevés embert ér el, ráadásul, akik potenciális alanyai lehetnek ennek a kezdeményezésnek azok sem biztos, hogy képesek lesznek vállalni a feltételeket. Az állam ugyanis, ha meg is vásárolja az ingatlant az adóstól, akkor is lakásbérleti díjat vár a használat fejében. A lakbér mértéke viszont egyelőre nem ismert, mivel a törvényjavaslat szerint azt később a kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben magas lesz a bérleti díj, akkor természetesen kérdéses, hogy azt melyik rászoruló család lesz képes kifizetni.

Ugyancsak nehezíti a programba való bekapcsolódást, hogy az nem csak az adós és az állam akaratától függ, hogy kivásárolják-e a hitelből a nehéz helyzetbe került embert vagy sem. Ehhez a banknak, vagy ha több jelzálogjoggal rendelkező hitelintézet is van az adott ingatlanra, akkor bankoknak is kell a hozzájárulása. Nekik ugyanis mindenképpen azzal kell, számolniuk, hogy az állam nem a teljes hitelösszeget fizeti ki, hanem annak csökkentett részét. Amennyiben a bank úgy
érzi, hogy árverezéssel az ingatlant magasabb áron értékesíteni tudja, mint az állam által garantált ár, akkor pénzügyi szempontból az árverezés és kilakoltatás mellett fog dönteni - jegyzi meg az elemzés.

A Policy Agenda összességében úgy értékeli, hogy a kormány nagyon szűkre nyitotta az utat a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által működtetett programban való részvételre. Az elemzők szerint igyekeztek olyan szabályozást lerakni az Országgyűlés asztalára, amely minimálisan sérti csak a bankok érdekeit, de a központi költségvetésnek sem kell mélyen a zsebébe nyúlnia az alacsony részvétel miatt.

Kevés az üdvösséghez

Amennyiben érdemi segítséget szeretne nyújtani a kabinet, akkor a Policy Solution szerint a még teljesen el nem lehetetlenült, de folyamatosan ellehetetlenülő családok számára is kellene valamit nyújtani. Vagyis az Eszközkezelő Programot minimum azokra is ki kellene terjeszteni, akik ugyan rendelkeznek munkával, de például a kétminimálbéres kereset már nem ad lehetőséget nekik arra, hogy fizessék a hiteleiket - véli a Policy Agenda.