Bár az Európai Bizottság 2014 tavaszán kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a kereskedelmi építkezések korlátozása miatt, de 2015-ben lezárta a vizsgálódást. A jogszabály közben annyival lazult, hogy a korábbi 300 négyzetméteres felső határ helyett legfeljebb bruttó 400 négyzetméterre nőtt az a méret, amely alatt különleges eljárás nélkül is lehet bevásárlóhelyként működő építményeket létrehozni. A törvény alapelvei viszont változatlanok maradtak - hangsúlyozta a lapnak Szatmáry Kristóf.
A miniszteri biztos szerint a szabályozás elérte célját, Budapesten az utóbbi években sikerült megállítani azt a nyugaton bevett gyakorlatot, hogy kontroll nélkül áldoznak be zöldmezős területeket a bevásárlóközpontépítés érdekében. Ehelyett a nagy kereskedelmi cégek korábbi áruházakat vagy más elhanyagolt belvárosi épületeket újítanak fel megnyitandó üzletnek.
Legolvasottabb
Megjött a döntés: ez történik csütörtöktől az üzemanyagárakkal
Óriási zuhanás a kutakon, ekkor érdemes tankolni
Orbán Viktor nem akar kártérítési rendszert, hiába a rémisztő botrány a Covid-vakcinák mellékhatási körül
Véget vet az EU az orosz gáznak: megszavazták, Magyarország perre megy
Pénzes boríték helyett keserű szájíz: sok a dühös munkavállaló
Bele ne főzze semmibe, inkább vigye vissza!
Kezd beütni a baj, látogatási korlátozást rendeltek el egy magyar kórházban
Putyin: Európa fejébe ültetik a háborús pánikot
Megtorpanás a befektetési alapoknál: kevesebb friss pénz érkezett a magyaroktól