Az elérhető iratok szerint úgy tűnik, hogy tényleg kifejezetten sokat költött az Audi azokra a Győr külterületén található korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja felépült. Ez ugye az az ingatlanügylet, amely az elmúlt napokban a nagy port kavart Borkai-ügy kapcsán többször is előkerült, mint - a szivárogtató szerint - a videókkal és fotókkal dokumentált kiruccanások anyagi fedezete - írta a g7.
Az Audi cégbírósághoz benyújtott irataiból az látszik, hogy az autógyártó 2014-2015 fordulóján nagyjából két tucatnyi telekkel rendelkezett, amiket összesen 70 millió euró körüli értéken tartottak nyilván. A logisztikai központnak szánt két terület pedig egy hektárra vetítve még úgy is kifejezetten drágának tűnt, hogy ezek voltak a legtávolabb a várostól, és itt még értéknövelő beruházások megvalósítására sem igazán volt idő.
A portál cikke szerint a cég a nagyjából százhektárnyi területet nem sokkal a vétel után közel 26 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 8,6 milliárd forintos) értéken tartotta nyilván. Ez egymillió euróval még annál is több, amekkora összeggel a nagyjából négy évvel korábban a gyár bővítéséhez az államtól vásárolt telek szerepelt a vállalat könyveiben. Pedig az az ingatlan 270 hektáros és jóval kedvezőbb helyen, belterületen van, az pedig már csak hab a tortán, hogy korábban természetvédelmi terület volt, ami komoly vitákat is kavart anno.
Egyébként ez a három telek adta az Audi által használt földterület nagyjából háromnegyedét. A cég ugyanis akkor durván 500 hektárt birtokolt Győr környékén, és egy hektárra átlagosan nagyjából 140 ezer eurót költött. Pontos összeget azért nehéz mondani, mert időközben sok teleknél változtatták a határokat, módosult a helyrajzi szám, és a régi tulajdoni lapokat már nem lehet elérni. Esetenként azt sem könnyű meghatározni, hogy az akkori telkek helyén most melyek vannak, de különböző adatbázisokból igyekeztük összeszedni az összes releváns adatot. A legtöbb változás pont azoknál a telkeknél volt, amelyeken később a logisztikai központ felépült. Ám nagyjából így is vissza lehet fejteni, hogy ezek az átlagos, hektáronként 140 ezer eurós érték majdnem dupláján, negyed millió eurónál is magasabb hektáronkénti értéken szerepeltek az Audi könyveiben - írta a g7.
Bár vannak olyan telkek, amiknél egy hektár ennél is többre jön ki, azok azonban sokkal kisebbek, belterületiek, és utak, esetenként vasúti sínek mennek át rajtuk. A hasonlóan nagy telkek pedig sokkal kisebb értékűre jönnek ki fajlagosan: a már említett 270 hektáros területnél 92, egy másik, 80 hektárosnál pedig ennél is kevesebb, 84 ezer euró ez az összeg.
Úgy tűnik a cikk szerint, hogy az Audi tényleg nem vette olcsón az érintett telkeket, és az Index korábbi cikke szerint az ingatlanok magas ára a cég vezetését is zavarta. A Rákosfalvyékhoz köthető cég viszont keresett az ingatlanügyletekkel, méghozzá nem is keveset. Ahogy korábban megírták: a vállalat, amely felvásárolta az ipari park környéki szántókat, 4-5 milliárd forintot kaszálhatott rajtuk, amit azóta szép fokozatosan évi néhány százmilliónként vesz ki a tulajdonos a vállalatból. Az a tulajdonos, amely egy Luxemburgba bejegyzett cég, és amelynek egyik igazgatótanácsi tagja Rákosfaly Zoltán. Az pedig végképp erősen kérdéses, hogy jogi következményei lehetnek-e az ügynek. Bár az eset elég komplex, van rá esély, hogy még ha meg is állapítanak bűncselekményt, maga az ingatlanokkal való trükközés akkor is elévült már - írta a g7.