A lakáshitelek állománya 2011. június 30-án 4217 milliárd forint volt - ez a 2010. évi GDP közel 16 százalékának felel meg -, ennek 64 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002 óta az állomány összege folyamatosan emelkedik.
Kilenc év távlatában a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy év alatt az addigi állomány több mint kétszeresével bővült. 2004 és 2008 között a teljes és a devizaalapú állomány egyenletesen nőtt, majd 2009-ben stagnált. A 2010. végi adatokkal összehasonlítva a teljes hitelállomány összege most először csökkent 1,5 százalékkal - a devizaalapú állományé 4 százalékkal.
Az összes hitelállomány összegének 66 százaléka a bankoknál, 30 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél koncentrálódott, 3 százaléka pedig a takarék- és a hitelszövetkezeteknél, míg a lakás-takarékpénztáraknál közel 1 százalék jelent meg. A hitelek arányát tekintve a bankoknál csökkenést, a többi hitelintézetnél növekedés figyelhető meg.
A hitelek minősítése romlik
Az állomány 87 százaléka a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt, 7 százalékuk külön figyelendő minősítést kapott. Az átlag alatti, kétes, vagy rossz minősítésű hitelek közel 6 százalékot tettek ki.
Figyelemre méltó változás, hogy 2010 I. félévéhez képest 2 százalékponttal csökkent a problémamentes hitelek aránya, a külön figyelendő stagnált. Ugyanakkor az átlag alatti, kétes, vagy rossz minősítést kapott hitelek aránya közel 2 százalékponttal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 2011 júniusában 63 ezer követelésnél a törlesztési késedelem 31-60 nap közötti, 49 ezer esetében pedig a 61, de akár a 365 napot is meghaladó.
Több hitelt engedélyeztek, de ez nem a felfutás
Az idei év első félévében több mint 24 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 94 milliárd forint értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év I. félévihez képest 16 százalékos növekedés történt, ezt azonban nem a hitelezés bővülése okozta, hanem az adatszolgáltatói körbe lépő lakástakarékpénztárak adatai.
Összegét tekintve, még így is 15 százalékos csökkenés következett be. A 2009 első felétől kezdődő visszaesés tehát tovább
folytatódott, ami együttesen tükrözi a válság hatását a hitelintézetek hitelpolitikájára és a lakosság hitelfelvevő képességére - állapítja meg a KSH.
A 2011 I. félévében engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 3 százaléka volt államilag támogatott, ez újabb mélypont az előző év azonos időszakának 4 százalékos arányához képest. A csökkenést a támogatott forinthitelek felvételének szigorítása magyarázza.
Leállt a devizahitelezés
A devizaalapú hitelezés gyakorlatilag leállt: az ilyen típusú kölcsönök a tárgyidőszakban engedélyezett hitelek számának 1 százalékát sem érte el, összegének is csak 1 százalékát tették ki, szemben a 2010. I. félévi 36, illetve 48 százalékkal. A devizaalapú hitelezés ilyen mértékű csökkenését a 2010 második felétől bevezetett új szabályok okozták, ami ennek a hitelfajtának a felfüggesztését jelentette.
2011 első felében az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 57 százaléka a bankoknál összpontosult, 26 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél, 3 százaléka a takarék- és hitelszövetkezeteknél, 14 százaléka a lakás-takarékpénztáraknál jelent meg. Ebben a félévben az új hitelintézetek belépése az arányok megváltozását okozta. Ezért elsősorban a bankoknál csökkent
az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének aránya.
Már 2008-ban megtört az emelkedés
A tárgyidőszakban egy ügyfél részére átlagosan 3,8 millió forint összegű lakáshitelt engedélyeztek, az előző év azonos időszakinál 1,5 millió forinttal kevesebbet.
A folyósított lakáshitelek számában és összegében nem történt jelentős változás. Az elmúlt években tapasztalható emelkedés 2008 I. félévében megtört, 2009-ben csökkenés következett be. A folyósítások száma 2011-ben közel 4 százalékkal emelkedett, de összege 8 százalékkal csökkent 2010 I. félévéhez képest.
Tavalyi év első félévében az építéshez és új lakásvásárláshoz nyújtott hitelek aránya a számukat tekintve 27 százalék volt, ez 2011 I. félévében 20 százalékra mérséklődött. Az előző év azonos időszakában összegét tekintve a használt lakások vásárlása dominált; e hitelcélnak az előfordulási gyakorisága több mint 2 százalékponttal nőtt, így a használt lakás vásárlása mint hitelcél mind számában, mind összegében továbbra is meghaladta az építés és az új lakás vásárlása együttesét.
Csak ezeket követi a korszerűsítés, bővítés, amelynek aránya 2001-től 2005-ig fokozatosan csökkent, az elmúlt öt évben számát tekintve 15 százalék, összegét nézve 5-6 százalék körül mozgott. Ebben a félévben a lakás-takarékpénztárak hitelezési sajátosságaiból eredően a folyósítások céljai között számarányuk 24, összegük több mint 8 százalékra nőtt.
A hitelcél jellegéből adódóan az egy folyósításra jutó átlaghitel értéke kisebb, mint a már vizsgált célok esetében, ez okozza
a folyósítások száma és összege közötti arányeltolódást - jegyzi meg a KSH.
A lakáscélú hitelek átlagos futamideje meghaladta a 14 évet, az egyes hitelcélok közül a lakásépítés és az új lakás vásárlás esetén 16-17 év körül állandósult. Az előbbi célokat tekintve az átlagos futamidő kismértékben csökkent, a használt lakás vásárlása esetén nem változott.