Folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, azaz az agglomerációs települések lakosságszáma bővült, a drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban pedig csökkent a népesség; sokan a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, amihez hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is – írta legfrissebb elemzésében az ingatlan.com.

Egy-egy település lakosságszám-változásánál figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulása, azaz a születések és halálozások számának különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Fogy a magyar népesség, kevesebb gyermek született tavaly

Tavaly csökkent a születések, a halálozások és a házasságkötések száma, idén januárban viszont több gyermek született, mint tavaly januárban és a tavalyi adatokhoz képest csökkent a halálozások száma. Bővebben>>>

Ezek a legnépszerűbb agglomerációs települések

Érd lakosságszáma nőtt a legnagyobb mértékben – 821-gyel – egy év alatt, és az érdi átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon egy év alatt 16 százalékkal, 753 ezer forintra emelkedtek.

Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest megyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosok száma.

Ezeken a településeken az átlagos négyzetméterár 4-21 százalékkal, 661-813 ezer forintra emelkedett.

A lakosságszám szerinti változását nézve a top 10-ben szerepel még többek között a szintén Pest megyében lévő Vácrátót, ahol a lakosság 12 százalékos bővülését 17 százalékos drágulás kísérte, így a négyzetméterárak 733 ezer forintra nőttek.

Egyetlen Pest megyén kívüli település került a top tízbe

A legjobb tízben az egyetlen nem Pest megyei település Hajdúsámson: a Debrecen vonzáskörzetében található településen a lakosok száma 254-gyel bővült, az átlagos négyzetméterárak pedig 15 százalékkal 439 ezer forintra emelkedtek.

A fővárosi összlakosságszám tavaly 13 ezer fővel tovább csökkent 1,63 millióra, Budapest IV. és XXI. kerületében, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon 1133-2259 lakossal lettek kevesebben.

Az ingatlanok viszont a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak: az átlagos négyzetméterár ezekben a városokban és kerületekben 13-21 százalékkal emelkedett, 435-729 ezer forintra.

A lakosságszám-csökkenést elkönyvelő budapesti városrészekben és megyeszékhelyeken azért drágultak a lakások, mert az arányokat tekintve mindössze 1 százalék körüli mértékben csökkent a népesség, így marad kereslet az ottani lakásokra.

Ráadásul a budapesti kerületek és az egyetemvárosok a befektetési célú vásárlók kedvelt célpontjai, ami szintén felfelé húzza az árakat.

Megállíthatatlan a drágulás, Budapest vonzáskörzete mégis verhetetlen

Töretlen az ingatlanok áremelkedése a fővárosi agglomerációban, ennek ellenére ezek a területek továbbra is keresettek a vásárlók körében. Főként a nagyobb alapterületű otthonokat keresik a vevők. Bővebben>>>