Februárban átlagosan 251 ezer forintért kínálták budapesti lakásaikat a bérbeadók, a bérlők pedig jellemzően 216 ezer forintért kerestek kiadó ingatlant. A kínálati árban ez mindössze 1,1 százalékos elmozdulás az előző hónaphoz képest, ami megerősíti a tavaly nyár óta látható tendenciát: a 250 ezres határ felett lényegesen nehezebb bérlőt találni Budapesten. 

A mostani csekély elmozdulás oka nagyrészt technikai jellegű, mivel az olcsó albérleteket gyorsan elviszik a bérlők, a piacon hosszabb ideig maradnak kiadatlanul a drágább lakások, ami felfelé húzza az átlagot. A kínálati és keresleti elvárások közötti nagy szakadék azonban még mindig fogva tartja a piacot, gátat szabva a nagyobb áremelkedésnek. Ezt mutatja az is, hogy februárban a bérbeadók 62 százaléka módosított lefelé az eredeti elképzelésén, és menet közben csökkentett a meghirdetett bérleti díjon. 

Kapcsolódó

Budapest legdrágább és legolcsóbb részei

Budapest legdrágább része továbbra is a budai várnegyed, valamint a közeli, az Attila út-rakpart által határolt terület, továbbá az V. kerület Bazilika és Lánchíd közötti része. A legolcsóbb albérleteket pedig Soroksár külső részén, valamint a 17. kerülethez tartozó Rákoshegyen találjuk.

Bár a kedvező bérleti díjjal kínált lakások száma csökken, aki jó áron keres albérletet, annak érdemes kerületeken belül, mikropiaci szinten gondolkodnia. Budapest albérletpiaca ugyanis nem 23 kerületből, hanem valójában 160 kisebb egységből áll, és a belső kerületekben is lehet olcsóbb részeket találni. Például Újlipótváros Váci úthoz közelebbi területein érdemes keresgélnie annak, aki a központi desztinációból nem szeretne feladni, de pénztárcája nem bírja a legdrágább budapesti albérleteket.