A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján a munkavállalók teljes körében bruttó 333 825 forintos összeget tett ki a mediánbér, vagyis nettó 221 993 forintot keresett az a munkavállaló, akiknél ugyanannyi, bő másfél millió dolgozó keres kevesebbet, mint amennyi többet.
Az átlagkereset ezzel szemben bruttó 426 507 forint volt, ami nettó 283 627 forint kézhez kapott fizetést jelentett átlagosan - az öt főnél kisebb cégek dolgozóit leszámítva.
A Bank360 kiszámolta, hány évig kellene félretenni a nettó 222 ezer forintos mediánbért, hogy abból kijöjjön egy saját ingatlan Budapesten és egy kisvárosban. A kisváros ebben az esetben azokat a településeket jelenti, amelyek nem megyeszékhelyek, nem községek és nem is a főváros. Az ingatlanokra vonatkozó átlagos négyzetméterárat a KSH 2020-as adatközlése alapján számolták.
Háromszor annyi ideig kell spórolni Budapesten egy használt lakásra, mint egy kisvárosban
A fővárosban még a használt lakás sem olcsó, átlagosan 636 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért. Egy 100 négyzetméteres ház esetében 63,6 millió forintot kellene összegyűjteni, amire 23 évet és 11 hónapot kellene várni a jelenlegi mediánbér mellett.
Lényegesen gyorsabban jöhet össze a házra való egy kisvárosban, ahol az átlagos négyzetméterár közel harmada a budapestinek, mindössze 214 ezer forint. Így az átlagosan 21,4 millió forintba kerülő 100 négyzetméteres használt házra sokkal kevesebb ideig, 8 évig kell spórolni.
Majdnem 30 évig kell gyűjteni egy új házra Budapesten
Egy új ingatlan esetében az átlagos négyzetméterár Budapesten 786 ezer forint volt a KSH 2020-as adatai alapján, vagyis egy 100 négyzetméteres ház átlagára 78,6 millió forintra jön ki. A 222 ezer forintos mediánbért 29 és fél évig kell félretenni ahhoz, hogy maradéktalanul összegyűljön az összeg.
Egy átlagos kisvárosban ennél valamivel kedvezőbb a helyzet, bár a várakozási időt kevésbé rövidíti le, mint a használt lakások esetében. Az átlagos négyzetméterár ugyanis 470 ezer forintot tesz ki, így 47 millió forintos átlagár mellett összesen 17 év és 8 hónap szükséges a kisvárosokban egy 100 négyzetméteres új ház megvásárlásához.
A zöld hitel és az állami lakástámogatások segíthetnek a vásárlásban
Egy jól időzített lakáshitellel előbb is lakáshoz juthatunk, mintha csak az önerőre támaszkodnánk, a törlesztés azonban akár évtizedekig is tarthat. Ebben a helyzetben a lakásvásárló által nem befolyásolható bizonytalanságokat, mint amilyen például a kamatváltozás, azzal lehet kiküszöbölni, ha a teljes futamidő alatt fix kamatozású kölcsönt választunk - ezek közül jelenleg a 2,5 százalékos kamat mellett törleszthető zöld hitel kedvező ajánlatnak számít - a konstrukciót kifejezetten újépítésű ingatlanok vásárlására vagy felépítésére lehet felvenni.
A zöld hitelnek azonban feltétele a legalább BB-s energetikai besorolás, ami megdrágíthatja a lakást, ráadásul a mediánbér mellett a hatályos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató alapján legfeljebb 22,5 millió forintos hitelösszeget lehet a zöld lakáshitelből felvenni. Így mindenképp szükséges önerőt gyűjteni még a kedvezményes hitelek mellé is. Az önerőt ugyanakkor kiegészítheti három gyermek vállalása esetén az akár 10 millió forintos csok-támogatás is, illetve a zöld hitellel való kombinálása esetén a nulla százalékos csok-hitel. Ebben az esetben már 24,5 millió forintot lehet felvenni a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) betartásával is a kedvezőbb kamatozás miatt.