A csütörtökön gyorsított tempóban megszavazott, a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvény a Habitat for Humanity szerint a csok, az új építésű ingatlanokra vonatkozó áfacsökkentés és építési engedélyek szabályainak fellazítása után egy újabb olyan lépés, amely nem segít a lakhatási szegénységben élőkön, és tovább erősítheti azokat a káros folyamatokat, amelyek előidézik a lakhatási válságot. Ez egy újabb olyan lakáspolitikai intézkedés, amely állami támogatáshoz juttatja a jobb jövedelmi helyzetűeket.
Tőkeerősekre tervezve
A nokba való belépés kizárólag azoknak lehetséges, akik 10 és 40 millió forint (vagy akár a fölötti) vételárú új építésű ingatlant szeretnének vásárolni, és ennek érdekében hajlandóak minimum tíz, legfeljebb tizenöt évig egy nagy ingatlanfejlesztő cég által szervezett vagyonközösségbe havi rendszerességgel jelentős mértékű befizetést tenni. Ezzel a jobb anyagi helyzetben lévő, megfelelő megtakarítással vagy magasabb és tartós jövedelemmel rendelkező emberek tudnak majd élni.
Évente 300 ezer forint plusz
A kormány ismét az ingatlan-tulajdonszerzést, méghozzá kizárólag - az általában magas vételárú - új építésű ingatlanszerzést támogatja jelentős mértékben, évente személyenként akár 300 ezer forinttal. A szervezet szerint problémás az is, hogy elviekben létezik csak értéklimit a nok keretében megvásárolt ingatlan áránál, valójában nincs felső árhatár, hiszen a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy 40 millió forint feletti vételárú ingatlant vegyen a nok-tag, amennyiben az árkülönbözetet egy részletben kifizeti.
Még a nok - on belül is egyenlőtlen a terep
A törvény számos részletszabálya tovább erősíti azt, hogy az intézkedéssel a jobb anyagi helyzetben lévők járjanak jobban. A nok a kamatmentes előleget csak akkor fizeti ki, ha a tag az általa megvásárolni kívánt ingatlan vételárának már legalább 20 százalékát teljesítette.
A nokon belül az is a gazdagabbakat előnyben részesítő mechanizmus, hogy elsősorban licit útján dől el, ki részesül korábban kamatmentes megelőlegezett támogatásban az ingatlan megvételéhez. Ha egy nok-tag menet közben fizetésképtelenné válik, vagy más okból dönt a kilépés mellett, csak a közösség megszűnése után juthat hozzá addigi befizetéseihez. Ha egy tag, az ingatlana megvásárlása után válik fizetésképtelenné, kilakoltatására még a kilakoltatási moratórium alatt is sor kerülhet a törvény szerint.
Szűk szervezői kör, túlzott MNB-jogosultságok
A szervezők köre jelentősen le van szűkítve: a nokot vezető szervező legalább 100 milliós alaptőkével rendelkező zártkörűen működő részvénytársaság lehet, és legalább ezer lakóingatlan felépítésében, illetve értékesítésében kell lennie tapasztalatának. Ezzel vélhetően a nagyméretű ingatlanfejlesztő cégeket hozza helyzetbe a kormány.
A nokok működését a Magyar Nemzeti Bank nemcsak felügyeli, hanem meglehetősen széles jogkörben rendelkezhet a nokalapítási kérelmek elutasításáról vagy akár már működő nokok megszüntetéséről. A törvény homályos megfogalmazása szerint a nok alapítását az MNB elutasíthatja, amennyiben úgy találja, hogy nem állnak fenn a közösség "átlátható és fenntartható működéséhez szükséges feltételek", de az MNB engedélye szükséges az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megválasztásához is, valamint a nok szervezőjét akár le is cserélheti, ha úgy találja, a közösség nem tud eleget tenni kötelezettségének.
A bajban levőknek kellene segítséget nyújtani
A Habitat szerint a kormány ezen intézkedése sem a rászoruló családoknak kedvez, hanem egy szűk ingatlanfejlesztői körnek és a jobb anyagi helyzetben lévő, új építésű ingatlan megvásárlására képes rétegnek juttat nagymértékű állami támogatást. Jelen helyzetben, mikor több tízezren élnek hajléktalanul, és sokkal nagyobb tömegek vannak a hajléktalanság veszélyének kitéve, sokkal fontosabb lenne, ha az állam a lakhatási szegénységben élőknek nyújtana célzott támogatást, megfizethető bérlakások építése vagy lakásfenntartási támogatás révén - hangsúlyozza a Habitat for Humanity.