Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) júliusban mind a magas-, mind a mélyépítő vállalkozások körében számottevően romlott, s ezzel huszonöt havi mélypontra esett vissza. A nem kiigazított adatok is negatív irányú változást tükröznek: júliusban a növekvő és csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya 19 és 23 százalék volt szemben a júniusi 22 illetve 21, és az egy évvel ezelőtti 36, illetve 15 százalékkal. Továbbra is igaz viszont, hogy az 50 fő alatti vállalkozások kevésbé elégedettek termelési színvonalukkal, mint az 50 fő feletti cégek.

Jelentősen - huszonegy havi mélypontra - gyengült júliusban a rendelésállományok értékelése is az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A szezonálisan nem kiigazított, nyers adatok is negatív változást jeleznek: júliusban a válaszadó vállalkozások 12 százaléka számolt be magas, 32 százalékuk pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány júniusban rendere 15 és 28, egy évvel korábban rendre 17 és 28 százalék volt. A nagyobb és a közepes méretű vállalatok rendelésállományukkal ebben a hónapban is elégedettebbek, mint a kisebb cégek.

Forrás: GKI
Kép: Építőipari bizalmi indexek*, 2012-2015

A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2015 júliusában 3,9 hónap volt, szemben az egy negyedévvel korábbi 4,4, és az egy évvel ezelőtti 4,3 hónappal. A nagyobb vállalatok helyzete e téren lényegesen kedvezőbb: 250 fő feletti cégeknél átlagosa 10, az 51 és 250 fő közötti vállalkozásoknál 5,2, míg az 50 fő alattiaknál 3,3 hónap a megbízással lefedett időszak.

Júliusban a foglalkoztatási kilátások csak enyhén váltak kedvezőtlenebbé az előző hóhoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A mélyépítés terén javulás, a magasépítésben számottevő romlást regisztrált a GKI. A nyers adatok is negatív irányú elmozdulásra utalnak. A júliusi felmérés eredménye szerint a cégek 10 százaléka készült a létszám bővítésére, míg 11 százalékuk elbocsátásokat tervezett. Júniusban ugyanez a két arány rendre 15 és 11 százalék, egy éve pedig 17 illetve 9 százalék volt.

A termelői árak emelkedést és árcsökkenést valószínűsítők aránya júliusban megegyezett, egyaránt 8-8 százalék, vagyis inflációs nyomás nem érezhető, miként korábban sem volt ilyen. Egy hónappal ezelőtt ugyanis ugyanez a két arány 9 és 11, egy évvel ezelőtt 5 és 6 százalék volt.

Ami minden ötödik cégnek gondot okoz

A vevők fizetési fegyelme a vállalati vélemények szerint folyamatosan javul és a gazdálkodási környezet is kiszámíthatóbb, mint korábban. Erősödik a munkaerőhiány korlátozó szerepe, ez a tényező minden ötödik cég számára gondokat okoz.

Júliusban tovább romlott a magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok lányegében változatlan várakozásokat jeleznek: júliusban a válaszadók 13 százaléka számított javulásra és 14 százalékuk romlásra. Júniusban ugyanez a két arány 15 és 17 százalék volt.