A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset azzal indul, hogy a háztulajdonos utcájának az ő telke felőli oldalán nincs vízlevezető árok. Emiatt a befolyó csapadékvíz károsította a lábazati vakolatot és a szobák padlóburkolatát. A tulajdonos úgy vélte, hogy a kárát az önkormányzatnak kell megtérítenie, mivel az ő feladata az árok létesítése.

A tulajdonos 5 millió forint kártérítést követelt a bíróságon az önkormányzattól, továbbá kérte arra is kötelezni az önkormányzatot, hogy az utca teljes hosszában létesítsen betonmedrű vízelvezető árkot.

A szakszerűtlen kivitelezés is oka a kárnak

Az elsőfokú bíróság 175 ezer forint kártérítést ítélt meg. Az indoklásában kifejtette, hogy az önkormányzati- és a vízgazdálkodási törvény szerint a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése az önkormányzat feladata. A kár összegét a perben kirendelt ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján állapította meg a bíróság, annak figyelembevételével, hogy a csapadékvíz-elvezető rendszer hiánya részben állt okozati összefüggésben a lábazati vakolatban és a szobák padlóburkolatában bekövetkezett károsodással. A kárban szerepe volt a szakszerűtlen kivitelezésnek is.

Az elsőfokú bíróság - végzéssel - a vízelvezető árok létesítésével kapcsolatos másik kereseti kérelem vonatkozásában a pert megszüntette.

A tulajdonos fellebbezett, de a másodfokú bíróság jóváhagyta az első fokú döntést. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság  okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a tulajdonosnak az önkormányzattól olyan összegű kártérítés jár, amely a károsodás előtti műszaki állapot helyreállítása miatt felmerülő helyreállítási költség 25 százalékának felel meg. Erre tekintettel érdemben egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével, így az jogerős lett.

Így döntött a Kúria

A jogerős ítélet ellen a tulajdonos terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Kúriánál. A legmagasabb bírói fórum az önkormányzat ároképítési kötelezését hivatalból elutasította, érdemben a kártérítést vizsgálta csak.

Megállapította az önkormányzat kártérítési felelősségét a csapadék-elvezetés hiányával okozott károkért, de ezzel a másodfokú bíróság is maradéktalanul egyetértett. Ebben a körben tehát mindkét fokon eljárt bíróság a tulajdonos keresetét - a jogalap vonatkozásában - részben megalapozottnak találta. Így - a Kúria megítélése szerint - a jogerős ítélet nem sértett jogszabályt.