A magyarországi lakóingatlan-piacon belül a lakások piacán a legnagyobb a kínálat, de élén a családi házak piaca is, ami nem meglepő, a KSH felmérése szerint ugyanis a költözést tervezők 12 százaléka családi házban szeretne lakni. A piac meglehetősen változatos képet mutat, országszerte sok településen emelkedtek az árak tavaly februárhoz képest - derül ki az ingatlan.com több mint tízezer családiház-hirdetésen alapuló friss elemzéséből.

Olcsóbb községek, drágább városok

Kapcsolódó

A településtípusonként vizsgálat azt mutatta, hogy csak a községekben csökkent a családi házak átlagos négyzetméterára, 1 százalékkal 95 ezer forintra. Ezzel szemben a városokban áremelkedés ment végbe az elmúlt egy évben. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban átlagosan 8 százalékkal 199 ezer forintra emelkedett a családi házak négyzetméterára a kínálati piacon, ezzel párhuzamosan a vidéki városokban 2 százalékkal 140 ezer forintra emelkedett az átlagár.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a községekben látható minimális árcsökkenés nem meglepő és beleillik az elmúlt évek ingatlanpiaci trendjébe. A vidéki községekből egyre többen szeretnének a közelebbi vagy távolabbi városba költözni, ugyanakkor az ottani ingatlanok iránt visszafogott a kereslet. Közben pedig a városokban egyre többen szeretnének lakást vagy családi házat vásárolni.

Az ingatlan.com adatai szerint egy családi házat átlagosan 170 nap alatt lehetett eladni. A leggyorsabban a budapesti házak keltek el, átlagosan 139 nap alatt találtak gazdára. Ezzel szemben a községekben lévő családi házak eladása akár háromnegyed évig is eltarthat, a megyeszékhelyeken és vidéki nagyvárosokban átlagosan 150-160 napig tarthat az értékesítés. Balogh László azt is elmondta, hogy a lakások piacához hasonlóan valamennyi településtípuson nőtt az értékesítési idő a tavalyi évhez képest.

Budapest lemaradásban

Budapesten idén februárban 320 ezer forint volt a családi házak átlagos, négyzetméterenkénti kínálati ára, ami 9 százalékos áremelkedést jelent. Kerületenként nagyon eltérőek az árak, míg Budán az átlagos négyzetméterár az 500-700 ezer forintot is elérheti, a pesti oldal külső kerületeiben, a XVIII. és XXIII. kerületben például 281 ezer, illetve 227 ezer forintért kínálták a családi házakat.

Tempósabb volt a drágulás több megyeszékhelyen. Szekszárdon és Kecskeméten 24-24 százalékkal 180 ezer forintra, illetve 247 ezer forintra nőtt a családi házak négyzetméterára az elmúlt egy évben. A harmadik helyre a veszprémi családi házak ára került, a tavaly február óta mért 15 százalékos emelkedéssel, most 244 ezer forint az átlagár. Ugyanakkor Szolnokon, Békéscsabán és Zalaegerszegen 8-10 százalékkal 131-165 ezer forintra mérséklődött az átlagos négyzetméterár.

Agglomerációs toplista

Országos szinten is kiemelkedő volt a drágulás több fővárosi agglomerációs településen. Dunakeszi vezeti ezt az listát: az ottani családi házak átlagos négyzetméterára 42 százalékkal 365 ezer forintra emelkedett. Törökbálint a második 36,2 százalékos drágulással, így az átlagos négyzetméterár 346 ezer forintra nőtt, a harmadik pedig Budakeszi, ahol 35,7 százalékkal 353 ezer forintra nőttek.

A legdrágább három település az idén februárban Nagykovácsi, Budaörs és Dunakeszi volt, 365-398 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméter. Nagykovácsiban ráadásul úgy nőttek az árak, hogy a kínálat is bővült, azaz nőtt az eladásra hirdetett családi házak száma - mondta Balogh László.

Gödöllőn, Gyálon és Gödön 5-20 százalékkal csökkentek az átlagárak egy év alatt, így egy négyzetméter 203-274 ezer forintot tett ki most februárban. A legolcsóbb három agglomerációs település pedig Vecsés, Kerepes és Szigethalom, utóbbiaknál 180-198 ezer forint volt az átlag.

Az ingatlan.com előrejelzése szerint a nagyvárosokban, fővárosban és az agglomerációban továbbra is stabil kereslet várható. Az árak alakulását az elemzés szerint nehéz prognosztizálni, ha egy-egy településen nagyon megugranak az árak, akkor a vevőjelöltek másik, olcsóbb települést választhatnak maguknak.