2015 első három negyedévében 84 ezer ügyletet regisztrált a KSH. Az év első 9 hónapjában összesen 2011 új lakást épült értékesítési céllal, éppúgy, mint egy évvel korábban, ami alig jelent elmozdulást a 2013-as mélyponttól. Az eladott új lakások száma még ennél kevesebb, mindössze 1800 volt. Áruk a harmadik negyedévben 10,5 százalékkal drágult az előző évhez képest - írja a KSH.

Az olcsóbb lakások felé tolódott a piac

Kapcsolódó

A vizsgált időszakban a használt lakások piacán év/év alapon 10,7 százalékos tiszta áremelkedést mértek, vagyis ennyivel kerülnének többe, ha ugyanazokat a lakásokat adták volna el, mint egy évvel korábban. A minőségi összetétel azonban az alacsonyabb értékű lakások felé tolódott, így a ténylegesen eladott használt lakások átlagára a tiszta árváltozásnál csak kisebb mértékben, 7,5 százalékkal emelkedett.

Forrás: KSH
Kép: Lakáspiaci tiszta árváltozás 2008-2014

Ezzel a drágulással az árszint már  3,9 százalékkal meghaladta a 2010 évi bázist, de a válság előtti, 2008-ban jellemző áraktól még 3,8 százalékkal elmaradt.

Egyre inkább a nagyvárosok felé tolódik el a piac

Tavaly az első 9 hónap során a használt lakások 30 százalékát Budapesten, 23 százalékát a megyeszékhelyeken értékesítették. A nagyvárosok lakáspiaci részesedése 2008-ban még csak 45 százalékos volt.

Budapesten az eladott lakások háromnegyede többlakásos társasházakban, további közel ötöde lakótelepeken helyezkedik el. A családi ház eladások kevesebb mint 8 százalékkal részesednek a forgalomból. A kisebb városokban 55 százalék a családi ház értékesítésének aránya az összes tranzakción belül.

Forrás: KSH
Kép: Milyen lakásokat adtak el?

A nagyvárosi eladások súlyának növekedésével párhuzamosan a családi házak piaci szerepe a válság kezdete óta folyamatosan zsugorodik. Míg 2008-2009-ben minden második eladott lakás családi házban volt, 2015-re ez az arány 40 százalékra apadt. Az eladott lakótelepi panelek aránya 12,5 százalékot tett ki.

Ennyibe került az átlaglakás

Az átlagos magyar lakás 11,1 millió forintba került tavaly, 800 ezer forinttal többe, mint 2014-ben. Budapesten 1,8 millió forinttal, 16,3 millió forintra nőtt az átlagár. A megyeszékhelyeken 10,1, a városokban 9,2, a községekben 6,1 millió forintért lehetett volna megvenni az átlaglakást, a drágulás mindenhol megjelent.

Ugyanakkor az általános áremelkedés ellenére csak Budapesten nőttek az árak a 2008-as szint fölé, a többi településen még a 2010-estől is elmaradtak az értékek.

Az agglomerációkon kívül eső községekben 2015 első kilenc hónapjában 4,2 millió forint volt a lakások átlagára, szemben a 2014-es  4 millióval és a 2008-as 5,1 millió forinttal.

Ha csak egy négyzetmétert venne, ennyi is elég

Forrás: KSH
Kép: Használt lakások négyzetméterára

Budapesten a négyzetméterár 240 ezer forintról 278 ezer forintra nőtt  2015-ben. A községi lakások négyzetméteréért átlagosan a fővárosi árak negyedét sem adják (67 ezer forint), míg az agglomerációkon kívüli falvakban mindössze 49 ezer forint.

Az ország egészére számított árindex 0,4 százalékos csökkenését a KSH a széttartó területi folyamatokkal magyarázza. Ebben az időszakban Budapesten meredeken tovább emelkedtek az árak, a megyeszékhelyeken kisebb mértékben ugyancsak drágultak a lakások, míg a kisebb településeken csökkenésbe fordult a trend. Mindez érvényes a budapesti agglomerációra is, ahol a harmadik negyedévben 16,6-ről 15,8  millió forintra csökkent az átlagár.

Mi történt Európában?

Forrás: Eurostat
Kép: Összevont lakáspiaci árindex

Az Eurostat lakáspiaci árindex összevontan mutatja a használt és új lakások árváltozását. Az elmúlt év első három negyedévében az tagállamok összesített lakáspiaci indexe a 2010-es bázis 103,4 százalékára nőtt.  2014 eleje óta a magyar lakásárindex gyors ütemben zárkózott fel az uniós indexhez, 2015-ben már meg is haladta azt, a második negyedévben 105,9 százalékot, a harmadikban 105,7 százalékot mutatott.

A lakásárak számottevően estek Szlovéniában és Észtországban. Lengyelországban, ahol 2014 vége óta ugyan emelkedést regisztráltak, de szintjük a legutóbbi időszakban is elmaradt a 2010-estől, (95,3 százalék). Ausztriában kiugró, 4,1 százalékos áremelkedést mértek.