A február végén kitört háború híre az ügyfelek csak minimális részénél okozott, általában átmeneti bizonytalanságot. A legfontosabb mutatóban, az adásvételek számában nincs érdemi különbség az előző évhez képest: idén március 15-ig a Duna House becslése alapján Magyarországon 30 800 adásvétel zajlott, a tavalyi év ugyanezen időszakában pedig 32 065 lakás cserélt tulajdonost.
Az ingatlanközvetítő vállalat piaci tapasztalatai szerint az otthonteremtési, lakhatási célú adásvételeknél az eladók és vevők egyaránt újraértékelik a helyzetet, de ezek jellemzően csak lassítják és nem hiúsítják meg a folyamatot. Ezzel szemben a befektetői lakásvásárlásnál növekvő érdeklődéssel és aktivitással találkoznak az értékesítők: a megugró infláció elől keresnek menedéket a befektetők.
Az ingatlanpiac lakhatási célú keresletére a legnagyobb bizonytalanságot az energiaárak jelentős és tartós emelkedése jelenti.
Az értékesített ingatlanok közül a használt lakások túlsúlyát vetíti előre, hogy a kínálati oldalon tartós infláció esetén az alapanyagárak emelkedése jelentősen ronthatja az újépítésű lakások versenyképességét. A Duna House úgy vélte, a futó projekteket általában befejezik a fejlesztők, de az újabb beruházások bejelentésével várhatóan körültekintőbbek lesznek.
Az ingatlanok előállítási költsége várhatóan nem fog csökkenni: az alapanyagárakat nemzetközi, inflációs hatások vezérlik, a szűkös és dráguló munkaerő pedig további rugalmatlanságot okoz. Ebben a környezetben eltávolodhat az újépítésű és a használt ingatlanpiac árszintje, ami pedig a kereslet átrendeződéséhez is vezethet.
A bérleti piacon rendkívüli önzetlenséget tapasztalnak: cégek és magánszemélyek is segítik az Ukrajnából érkező menekülteket és átmenetileg befogadják őket az üresen álló lakásokba. A bérleti piacon hosszabb távon ezek a folyamatok kínálatszűkülést idézhetnek elő, amely a bérleti árak emelkedését válthatja ki, amely közvetetten szintén ingatlanáremelkedéshez vezethet - olvasható a Duna House közleményében.