Az MNB második alkalommal jelentette meg Lakáspiaci Jelentését, melyben ezúttal részletes árindexet is közöltek.

A jelentés fő üzenetei:

  • a javuló jövedelmi és munkaerő-piaci kilátások és a háztartások növekvő nettó pénzügyi vagyona mellett az alacsony kamatkörnyezet továbbra is támogatja a lakáspiaci keresletet
  • a kínálati oldalon megindult a javulás, de az alkalmazkodás lassú
  • a lakásárak emelkedésében erős a területi heterogenitás, az áremelkedés a fővárosban a legmarkánsabb
  • 2016-ban lassabb dinamikával, de folytatódik a drágulás
  • az MNB becslése szerint országos átlagban nem túlzott az áremelkedés, de a fővárosi folyamatokat különös figyelemmel kell kísérni.

A jelentés szerint lakáspiaci befektetéssel két számjegyű, 10-15 százalékos hozamot lehet realizálni, ezért a lakás nagyon vonzó befektetési eszközzé vált. Ugyanakkor kockázatos, ha túl sok megtakarítás testesül meg ingatlanban, ez tovább fűti a lakáspiacot.

A kedvező környezetben a kínálat növekedése is elindult, de egyelőre ez még csak a kiadott építési engedélyek számában jelentkezik. Az MNB becslése szerint éves szinten 30-40 ezer lakás építése lenne ideális, ettől még nagyon nagyon messze van a piac, s figyelni kell az építőipari munkaerő hiányára is - mondta Fábián Gergely.

Az éves lakáspiaci forgalom  már megközelíti a válság előtti 160 ezer tranzakciós átlagot (140 ezer körüli), de ennek 95 százaléka használt lakás adásvételét jelenti, az új lakások forgalma, és a kínálata is csak a töredéke a piacnak.

A jelentésben szereplő lakásárindex a jelenleg elérhető indexek közül a leghosszabb időtávon, 1992 óta mutatja be a lakásárak alakulását, s ezentúl a jegybank ezt a negyedévente készülő indexet használja majd egyéb elemzéseiben is. Az árindex emellett az aktuális - ezúttal a harmadik negyedévi - árakat jelzi, míg más ilyen mutatók csak jelentős csúszással mutatják be az árak alakulását - hangsúlyozta az MNB igazgatója.

A jelentésben közzétett országos árindex 2016 harmadik negyedévi értéke elérte a 2007-es csúcsértéket, ugyanakkor nagyok a regionális különbségek. Budapesten nagyon masszív volt a drágulás, 2014-től 50 százalékos a növekedés, a vidéki városok 20, községek 15 százalékkal emelkedtek az árak két év alatt.

Forrás: MNB

Budapesten 26,8 százalékkal, a nyugati határszélen 8, a Dunántúl délnyugati részén 13 százalékkal haladják meg az árak a 2008-as árszintet, Észak-Magyarországon 22 százalékkal elmaradnak attól.

A harmadik negyedévben éves alapon 9 százalékos volt az áremelkedés országosan, ez kissé lassuló ütem, de még így is dinamikus drágulást jelent,

Az új lakás vásárlására kihelyezett új hitelek mélyponton vannak, az új kihelyezések 7 százaléka megy építésre, vagy új lakás vásárlására. A hitelfelvevők jellemzően a vételár 30 százalékát finanszírozzák kölcsönből.

Romlott az elérhetőség

A legfrissebb adatok szerint a jelentős áremelkedés hatására csökkent a hitelek elérhetőségét mutató index, de még így az elérhető határon mozog.

Ha az árak ekkora mértékben emelkedtek, az ügyfeleknek jóval nagyobb hitelt kell felvennie, erre figyelni kell az MNB-nek. Ha beindul a negatív spirál a lakásárak és a hitelfelvételek között, az egymást fűtő folyamat lehet, és bár a felszínen még nincs probléma, de nagyon gyorsan tudnak a kockázatok felépülni, erre Magyarországon és külföldön is volt példa - emelte ki Fábián Gergely, utalva rá, hogy a nem teljesítő hitelek kétharmada a 2007 áprilisa és 2008 szeptembere közötti kihelyezésből származik.

A folyamatot most a 10-15 százalékos befektetési hozam, és a hitelek elérhetősége is fűti, ezért indokolt  szoros figyelem - erősítette meg a jegybank igazgatója. Még nincs buborékveszély, de a két év alatti 50 százalékos növekedés óvatosságra int, s a banknak megvannak az eszközei a piac hűtésére. Akár területi alapon is elképzelhető a feltételek szigorítása. A beavatkozáshoz szükséges küszöb meghatározásához a lakáspiacot és a hitelpiacot együtt kell vizsgálni - tette hozzá.