Durva különbségek a városrészek ingatlanáraiban - itt vannak a számok

Stagnáló árak mellett éleződtek a legdrágább és legolcsóbb megyék, városok, falvak ingatlanárai közötti különbségek − derül ki az OTPIP év végi, 2012 ingatlanpiaci "legjeit" bemutató összeállításából. Míg a legolcsóbb kis faluban átlagosan 25 ezer forint alatti négyzetméteráron cseréltek gazdát az ingatlanok, addig a budai Vár legfelkapottabb körzetében közel 700 ezer forintos négyzetméteráron értékesítették a lakásokat − emelte ki a végleteket Kosztolánczy György, az OTPIP ügyvezető igazgatója.

Az OTPIP országos eladásai rendkívül széles ársávban mozogtak. A legolcsóbb ingatlan 188 ezer forintért kelt el a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Fegyverneken. Az ügyvezető szerint van kereslet a jó lakások iránt, ezt bizonyítja, hogy volt olyan győri lakás, amely a meghirdetés másnapján már elkelt.

A megyei listavezető Somogy, illetve a rangsor utolsó helyére került Nógrád árai között több mint 2,5-szeres a az árdifferencia. Nyugatról kelet felé haladva jellemzően csökkennek az ingatlanárak, igaz, egy-egy helyi tényező jelentős mértékben megemelheti az árszintet. Somogyban  a Balaton-parton értékesített − nagyrészt új építésű − ingatlanok miatt igen magas volt az átlagár, miközben Belső-Somogy településein országos összehasonlításban is alacsonyak az árak. Megyei szinten a legnagyobb mértékben (öt százalékot is meghaladóan) Tolna, Vas és Békés megyében drágultak az ingatlanok.

Egy-egy nagyváros ingatlanpiacát jelentősen befolyásolhatja a helyi gazdaság és ipar, a három legdrágább megyeszékhely közül kettőben, Győrben és Kecskeméten is egyértelműen az elmúlt időszak autóipari beruházásai magyarázzák a magas, és továbbra is folyamatosan emelkedő értékeket. A legdrágább megyeszékhely az ország második legnépesebb városa, Debrecen. A legolcsóbb megyeszékhelyek az ország északkeleti régiójában találhatók.

Budapesten a Rózsadomb és a Havanna lakótelep jelenti árban a két végletet, de az egyes kerületek összesített árait nézve is jelentős különbségekkel találkozhatunk. Még mindig a budai hegyvidék és a szűk belváros a legdrágább, s a peremkerületekben lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni. Fajlagos árban 361 ezer forinttal változatlanul a II. kerület a legdrágább, amelyet a XII., majd az V. kerület követ (négyzetméterenként 336 ezer, illetve 334 ezer forinttal). Legolcsóbban a XXI. kerületben vásárolhatunk, ahol 163 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Kerületi bontásban Csepelt a XV. (167 ezer forint), majd a XVII. kerület (179 ezer forint) követi.

A kerületenkénti nagyjából kétszeres árkülönbségnél jóval nagyobb a differencia irányítószám-körzetenként. A budai Vár legelőkelőbb részén például több mint 4,5-szer annyit fizettek egy lakás négyzetméteréért, mint az egyik legolcsóbbnak számító Havanna lakótelepen. A lakótelepi körzetek általánosságban is a legnyomottabb árakat produkálják.