Magyarországon a lakásállomány a rendszerváltás óta eltelt évek alatt mintegy 15 százalékkal gyarapodott, 2016. január 1-jén 4 millió 420 ezer lakást tartottak nyilván, 0,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A lakott lakások száma 3,9 millió volt a 2011-es népszámláláskor.

Az egyszobás lakások száma a rendszerváltás óta jelentősen csökkent (29 százalékkal), miközben a háromszobás és annál nagyobb lakásoké közel 50 százalékkal emelkedett. 2010-hez viszonyítva az egyszobás lakások száma 69 ezerrel (13 százalékkal) lett kevesebb, míg a három és annál több szobások száma 219 ezerrel gyarapodott (10 százalék). Utóbbiak 2015-ben a lakásállomány több mint felét tették ki, számuk 2285 ezer volt.

Forrás: KSH
Kép: A lakott lakások megoszlása a lakók száma szerint

 

A 2011-es népszámlálás szerint a lakott lakások 22 százaléka 1971 és 1980 között, ennél valamivel több 1946 és 1970 között, míg 19 százaléka 1946 előtt épült. 2009 és 2011 között pedig a lakások 3,9 százalékát hozták létre. Napjainkban mintegy félmillióra becsülhető az üres lakások száma.

 

Forrás: kSH
Kép: A lakott lakások építési szerint (ezer darab) 2011-ben

Így zuhant meg az építés

A kiadott új lakásépítési engedélyek száma az ezredfordulótól 2008-ig minden évben meghaladta, majd 2009-től 2011-ig nem érte el a használatba vett lakások számát.

Forrás: KSH
Lakásépítések, megszűnések száma
Kattintson!


Az ezredforduló óta gyakorlatilag a természetes személyek által építtetett lakások vannak többségben: 2015-ben 59 százalék volt, szinte megegyezik az előző évivel. A vállalkozások által épített lakások aránya 39 százalék, Budapesten azonban ennél jóval magasabb, 66 százalék volt.

Hol épült, ami épült?

Forrás: KSH
Kép: Lakásépítés régiónként

A lakásépítés visszaesésével a 2010-es csaknem tízszeres különbség a legtöbbet és legkevesebbet építő régió között mintegy hatszorosra csökkent.

Így drágult az építés

Az egy négyzetméterre jutó lakásépítési költség az ezredforduló óta - 2010 kivételével - évről évre emelkedett, 2014-ben az előző évhez képest 2,5, 2010-hez képest 13,2 százalékkal  Az utóbbi években az építkezéssel kapcsolatos munkaerőköltségek (közvetlen bérköltségek) gyorsabb ütemben emelkedtek, mint az anyagköltségek: 2014-ben előbbi 5,3, utóbbi 1,2 százalékkal. Ez a különbség hosszú távon is megfigyelhető: 2010-hez képest a munkaerőköltségek több mint 20, az anyagdíjak 8,4 százalékkal drágultak.

Beindult a lakáspiac

Forrás: KSH
Eladott lakások száma
Kattintson!