Az építőipari kilátásokat egyetlen számba sűrítő, a rendelésállomány megítélése valamint a foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások alapján számított ágazati bizalmi index a márciusi igen jelentős javulás után áprilisban némileg negatívan korrigált, 4 ponttal csökkent, de így is erős derűlátást tükröz. Mind a magasépítő, mind a mélyépítő cégek kilátásai romlottak kissé márciushoz képest - olvasható a GKI áprilisi felmérésében.

Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése áprilisban tovább javult - a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A kedvező tendencia folytatódásának eredményeként e mutató értéke 31 havi csúcsra emelkedett - írja a GKI. A szezonálisan nem kiigazított adatok is erős javulást jeleznek: áprilisban a növekvő és csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya 29 és 20 százalék volt, míg márciusban rendre 16 és 21, egy évvel ezelőtt rendre 20 és 32 százalék volt. Idén áprilisban mind a magas-, mind a mélyépítő cégek helyzetértékelése javult.

Kapcsolódó

A rendelésállományok értékelése áprilisban lényegében nem változott az előző hónaphoz képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A szezonálisan nem kiigazított adatok enyhe, de kedvező irányú változást jeleznek: áprilisban a válaszadó vállalkozások 24 százaléka számolt be magas, 22 százalékuk pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány márciusban 23 és 25 százalékot tett ki. Áprilisban a mélyépítő cégek helyzetértékelése javult, ugyanakkor a magasépítőké romlott.

Az idei áprilisi adatok az egy évvel ezelőttinél sokkal nagyobb elégedettséget tükröznek: 2016 áprilisában a cégek 15 százaléka számolt be magas, 41 százaléka pedig alacsony rendelésállományról.

A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2017 áprilisában 3,7 hónap. Ez az érték megegyezik az egy negyedévvel korábbival, de némileg elmarad a tavalyi 4 hónaptól.

Romlottak a foglalkoztatási várakozások

Áprilisban a foglalkoztatási várakozások érezhetően romlottak (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) az előző hónaphoz képest. A nyers adatok is negatív változást jeleznek. A létszám bővítésére a válaszadó cégek 24 százaléka, annak csökkentésére mindössze 7 százalékuk készül. A magasépítők és a mélyépítők kilátásai egyaránt romlottak. Márciusban ugyanez a két arány rendre 30 és 5 százalék volt.

Egy évvel ezelőtt a foglalkoztatási tervek a jelenleginél jóval kevésbé voltak derűlátóak: 2016 áprilisában a létszám bővítésére a válaszadók 14, annak csökkentésére 12 százalékuk számított.

Az értékesítési árakkal kapcsolatos várakozások áprilisban lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest - a szezonálisan kiigazított adatok szerint. Az áremelést tervezők aránya (31 százalék) továbbra is lényegesen meghaladja az árcsökkenést valószínűsítők arányát (4 százalék). Ugyanez a két arány márciusban 33 és 3 százalék, tavaly áprilisban 12 és 8 százalék volt.

Miért nem bővül a termelés?

Jó ideje a munkaerőhiány a hazai építőipar legégetőbb gondja, a termelés bővítését korlátozó tényezők között is ez a leggyakrabban említett ok. A kereslethiány, a vevői fizetések lazasága, a kapacitáshiány illetve a kiszámíthatatlan állami magatartás továbbra is lényegében minden negyedik cégnek gondokat okoz.

Az áprilisi adatok szerint enyhén romlott a magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése az építőipari termelők körében. A nyers, azaz szezonálisan kiigazítatlan adatok is kedvezőtlen változást jeleznek: a derű- és borúlátók aránya áprilisban 24 és 14 százalék, míg márciusban 27 és 10 százalék volt.