A VLK Cresa piacelemzést és előrejelzést készített a magyar hotelpiacról, melynek legfontosabb megállapítása, hogy szárnyal a szektor: folyamatosan épülnek az új szállodák, de a már működő hotelek iránt is élénk a vevői kereslet. 2019-ben nyolc budapesti és három vidéki szállodában közel 1000 új szoba nyílt meg, és a kínálatbővülés mellett is növekedett a foglaltság, bár minimálisan: Budapesten 0,2 százalékponttal 76,2 százalékosra, országosan pedig 61,2 százalékról 61,7-re a megelőző évhez képest.

Négycsillagos fejlesztések

Kapcsolódó

Tavaly a budapesti négycsillagos szállodák egy szobára jutó árbevétele nőtt a leggyorsabban: a 13,6 százalékos emelkedés meg is magyarázza, hogy a folyamatban lévő hotelfejlesztések 46 százaléka ebben a kategóriában zajlik. A fejlesztőket az sem riasztotta el, hogy az építési költségek - ugyanolyan műszaki tartalom mellett - 40-50 százalékkal emelkedtek az elmúlt két-három évben, ami egy négycsillagos szálloda esetén azt jelenti, hogy 1600-1800 euró/m2-ről 2200-2400 euró/m2-re ugrott a kivitelezési költség.

A piaci boom további bizonyítéka, hogy jelentős adás-vételek is történtek tavaly: volt olyan négycsillagos hotel, amely 230 ezer euró/szoba áron kelt el - állítja Takács Péter, a VLK Cresa szakértője. Jelenleg az eladni szándékozók kivárnak, további áremelkedésre számítanak. Az optimizmus részben indokolt, hiszen Magyarország jó befektetési célpont továbbra is, mivel a cseh és lengyel piacok már túl drágának számítanak és a hotelek teljesítménye stabilan javul.

Profit- és ezzel árfelhajtó hatású lehet nálunk az áfa-csökkentés is, illetve megjelentek a hotelbefektetésekre specializálódott befektetési alapok, amelyek nem csupán pénzügyi befektetésként vesznek szállodákat, hanem szakmai tudással, nemzetközi tapasztalattal, márkaszinergiákkal, átépítési, újrapozícionálási programokkal tervezik elérni a hozzáadott értéket - állítja a szakértő, aki azonban arra is figyelmeztet, hogy a vevőknek oda kell figyelni a megtérülésre.

Drágák az ingatlanok

A piaci kilátásokat beárnyékolja az ingatlanárak növekedése: minden, legalább 5000 négyzetméter hasznos területű szállodaépület kialakítására alkalmas, jó elhelyezkedésű telek iránt sorban állnak a vevők. Jelenleg az árakat a telekhányad határozza meg (a felszín feletti hasznos épület-négyzetméterre jutó telekár), ezek Budapesten nagyon változóak: az V. kerületben akár 2500 euró/m2 is lehet egy hotelberuházásra alkalmas telekhányad, a VI. kerületben ez 1500-2000 euró/m2, a VII. kerületben pedig már "csak" 1000-1500 euró/m2, attól függően, hogy az épület, telek rendelkezik-e építési engedéllyel és hány szobás szálloda megvalósítása lehetséges.

A hotelfejlesztéseket sem kerülik el az építőipar általános problémái: a szakemberhiány, a kapacitáshiány miatt csúszhatnak, vagy akár el is maradhatnak beruházások. Egyes vidéki városokban pedig az európai autóipar bizonytalanságai gyűrűznek be a helyi szállodapiacra.

A koronavírus miatt nagy az aggodalom

Ám kétségkívül a legjelentősebb kockázati tényező a koronavírus turizmusra gyakorolt hatása. Tavaly Kína már a tizedik helyre jött fel a küldőországok listáján, az onnan érkező turisták száma 6,9 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, és a magyar turisztikai piac további nagy növekedést várt idén a közvetlen légijáratoknak is köszönhetően. Ám a koronavírus miatt ez a trend megfordulhat - állítja Takács Péter, aki nemzetközi elemzésekre hivatkozva 25-30% közötti visszaesést vár a kínai turizmusban.

A VLK Cresa előrejelzése szerint idén 1500-2000 új szállodai szobát adnak majd át a beruházók. Takács Péter becslése szerint az egy szobára eső nyereség átlagosan 3-5 százalékkal nőhet 2020-ban. Ebben szerepet játszik az áfa-csökkentés pozitív hatása, illetve az, hogy a gyengülő forint némileg ellensúlyozza a forintalapú bérköltségek emelkedését. Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szállodaláncok és befektetési alapok továbbra is élénken érdeklődnek a magyar piac iránt, és minden budapesti üzemeltető-keresési projektre komoly hazai és nemzetközi érdeklődés várható.