Az építőipari szakemberhiány ma már komolyan veszélyezteti a beruházások befejezésének határidejét, a szakmunkások hiányától mind a köz-, mind a magánmegrendelők szenvednek. A szakma ma nem vonzó a fiataloknak, s a képzés színvonala, tartalma sem igazodik az igényekhez, az új technológiákhoz. Így nem csak a válság miatti pályaelhagyók vagy a külföldre távozottak hiányoznak, az iskolákból sem kerül ki elég új szakmunkás, ráadásul a végzettek képzettsége azt az igazoló papír ellenére sem elégséges - állítják a piaci szereplők.

Az ÉVOSZ a szakképzés átalakítása mellett foglal állást, ám ez önmagában nem elegendő, a demográfiai trendek miatt ugyanis hosszabb távon is hiányozni fognak azok a gyerekek, akik részt vehetnek majd a színvonalasabb oktatásban - mondta lapunknak Koji László elnök.

Kapcsolódó

A megoldást két irányban lehet keresni. Ezek közül a külföldi, EU-n kívüli országból érkező vendégmunkások ideiglenes alkalmazása inkább átmenetileg enyhít a gondokon, míg a termelékenység növelése, az építőipar hatékonyságának javítása tartós megoldást hoz, de csak hosszabb távon segíti ki a szektort a bajból.

Jönnek a vendégmunkások?

A szerb, ukrán vendégmunkások foglalkoztatásának egyszerűsítése érdekében már történtek lépések, de az ÉVOSZ szerint ezek nem elégségesek - mondta lapunknak Koji.

Eddig kilenc építőipari szakmában könnyítették meg a szerbiai és ukrán építőipari munkavállalók foglalkoztatást, az építőiparban azonban mára minden szakma hiányszakmává vált, ezért az elnök szerint indokolt lenne a lehetőségeket az ágazat teljes spektrumára kiterjeszteni.

Emellett magát az ügyintézést egyszerűsítené, ha relációnként egy-egy kormányhivatal foglalkozna a vendégmunkások regisztrálásával, nem pedig az országban az összes - az az egy viszont országos hatáskörű regisztrációt biztosíthatna. Így például az ukrán vendégmunkások a nyíregyházi, a szerbek a szegedi kormányhivatalnál regisztrálhatnának - a most lehetséges 9 hónap helyett jobb volna legalább 2 évre.

Ezt a két kormányhivatalt pluszkapacitásokkal lehetne felerősíteni, hogy a regisztráció mellett ellenőrizhessék is, valóban a kért helyen, a jelzett munkára és abban a munkakörben alkalmazzák-e a regisztráltakat - véli az ÉVOSZ elnöke. Mindkét országból adott kontingenst fogadhatnánk, ennek nagyságát félévente felülvizsgálhatnák, emellett szakmai feltételeket is támaszthatnának az érkezőkkel szemben, hogy valóban szakképzett, jól használható szakemberek érkezzenek a kivitelezésekre.

Közös rizikóra dolgozó cégeket kell felkutatni

Az egyéni külföldi munkavállalók foglalkoztatása mellett az ÉVOSZ inkább az üzleti együttműködési kapcsolatok kiépítését szorgalmazza szerb és ukrán építőipari vállalkozásokkal. Koji szerint jobb, ha a magyar vállalkozások nem munkaerő-kölcsönző ügynökségekkel vagy munkaközvetítő cégekkel állnak kapcsolatban, akik a munkaerő-közvetítésen túl semmilyen felelősséget nem vállalnak a munkák határidőre, megfelelő minőségben való elvégzéséért, hanem olyan szerb, illetve ukrán vállalkozókkal kötnek együttműködési szerződést, akik a hiányszakmákban a saját, referenciával rendelkező szabad kapacitásaikkal, ismert alkalmazottaikkal, a keretek betartásáért felelősséget vállalva vesznek részt egy-egy megbízás teljesítésében.

Közös a felelősség és a kockázat, ez valójában nem munkaerőpiaci kérdés, hanem gazdasági együttműködés - fogalmaz Koji, aki szerint ez a fajta konstrukció jelenthet valódi biztonságot, a minőségi elvárások, határidők betartásában a szektor számára. Ennél sokkal kockázatosabb vállalkozás, amikor egyéni munkavállalókkal akarják feltölteni az üres munkahelyeket.

Miért dolgozik másfélszer jobban egy osztrák kőműves?

Ezzel együtt a vendégmunkások nem oldják meg a magyar építőipar létszámgondjait, ezt csak az élőmunkát kiváltó, hatékonyságnövelő beruházásoktól lehet várni. A mélyponton, 2013-ban 273 ezer munkavállaló dolgozott az építőiparban, ez azóta 300 ezerre nőtt. Ha fejlesztik a munkaszervezést, tervezést, logisztikát és az informatikát, akkor a jelenlegi 300 ezer emberrel is előállítható a 3 ezer milliárdos építés-szerelési éves teljesítmény - állítja az ÉVOSZ elnöke.

Az építőipari informatikai adatbázisok összekapcsolása rengeteg időt spórolhat a vállalkozásoknak, ha a szükséges eszközök és anyagok időben és megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak, emellett minden szervezetten zajlik, nő a  hatékonyság. Nem véletlen, hogy egy osztrák kőműves, akinek pontos időben, megfelelő mennyiségben és minőségben minden a rendelkezésére áll, napi 8 óra alatt képes akkora teljesítményt előállítani, amekkorát egy magyar 12-14 óra alatt. A tervező, költség- és anyagkalkuláló informatikai rendszereket már Magyarországon is használja néhány cég, ha ez általánosság válik, javulhat a szektor hatékonysága - teszi hozzá Koji László.

Mindez azért is elengedhetetlen, mert az emberhiány miatt úgy ugrottak meg a bérek, hogy azt  nem követte a hatékonyság javulása. Sok helyen magasabb a bérkiáramlás, mint a teljesítménynövekedés, de a piac gyakran nem ismeri el ezeket a magasabb árakat. A vállalkozónak viszont ki kell fizetni a munkásoknak a magasabb bért, különben nem lesz, aki dolgozik. Ez veszélyes folyamat, a jövedelmezőség rovására megy, s az a vállalkozás, amelyik nem képes a termelékenységét a bérekkel párhuzamosan növelni, kikopik a piacról - figyelmeztet az ÉVOSZ elnöke.