A létesítményeket birtokló Rác Nosztalgia Kft. (RN) ellen már áprilisban végrehajtást kért három hitelezője. A beruházó RN-t a negyedrészét birtokló Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. perelte be, mivel előnytelennek ítélték meg a korábban kötött megállapodásokat. A Magyar Fejlesztési Bank - amely korábban 23 millió euró kölcsönt folyósított a munkálatokhoz −szeptemberben mondta fel a beruházó hiteleit. Az MFB a Napi Gazdasággal korábban azt közölte, hogy a Rác Nosztalgia fizetési kötelezettségeinek elmulasztását 2011. június 15. óta tűri. Az eredeti szerződésben tett vállalás szerint az MFB jelzálogjogát az ingatlanra be kellett volna jegyeztetni, ezt azonban a hitelfelvevők nem teljesítették.

A cég által kért csődvédelmi eljárás 120 napot ad a hitelezők és az adósok közti megegyezésre. Ezt követően felszámolhatják a céget, és a vagyontárgyak értékesítéséből befolyt bevételből elégítik ki a hitelezőket.

A fürdő felújítására alakult cég már nyolc éve létezik, majd a hosszas régészeti feltárások és az építkezést követően 2010 ősszén már használatbavételi engedélyt kapott az épület, azonban a hotel és a fürdő továbbra sem fogadott vendégeket. A nyitást a kisebbségi tulajdonos fővárosi önkormányzat és a 75 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magánbefektető megállapodásának hiánya gátolta korábban is.

Jean-Francois Pelouard, az ötcsillagos butikhotel és termál részleg vezérigazgatója 2010 végén már a megnyitásról beszélt. Elmondása szerint "a beruházás csúszásának az egyetlen oka az, hogy az UNESCO világörökség-listáján is szereplő épület műemléki felújítása rendkívül elhúzódott", ugyanakkor a vezérigazgató cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint a fejlesztés lelassulásának gazdasági okai lennének.
A projekttel kapcsolatban azonban egyéb tényezők is felszínre kerültek, miszerint a Fővárosi Önkormányzat anno rendkívül előnytelen szerződést kötött, amikor 25 százalékos tulajdonrészért cserébe átadta a fürdő épületét, illetve korlátlan idejű földhasználati jogot a telekre a RN-nek. Az ügyben György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes úgy vélekedett, hogy 2002-ben Budapest vezetése rendkívül előnytelen szerződést kötött, és hűtlen kezelés gyanújával feljelentést is tettek, mely eljárás jelenleg is folyamatban van, amivel egy időben az új vezetés a tulajdoni arányok újratárgyalását is kezdeményezte.
A hotel és termálfürdő vezérigazgatója elmondása szerint a teljes projekt költsége elérte a 9,5 milliárd forintot, melyből 2,5 milliárd volt a RN többségi tulajdonosának önereje. A fejlesztéshez 750 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást is kapott a fejlesztő, a fennmaradó 6,25 milliárdos részt pedig az MFB finanszírozta. Jean-Francois Pelouard hozzátette, hogy a termálfürdőt a nagyközönség számára is meg kívánják nyitni, amely részlegből terveik szerint több bevétel származhat majd, mint a szállodából.

A beruházásra és üzemeltetésre létrehozott RN több mint kilencmilliárd forintot fordított az épület újjáépítésére, ám a főváros új vezetése módosítani szerette volna az elődje által kötött szerződést. A lapunk korábbi értesülései szerint eddig több lehetséges verzió is felmerült a probléma rendezésére, mint például, hogy a főváros tulajdonrésze 50 százalékra nőjön, ám nem sikerült megállapodásra jutni.

Majd felröppentek a hírek, hogy a tárgyalófelek álláspontja közelít egymáshoz, ám ezt már a Portfolio.hu megkereste Szűcs Somlyó Mária, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója cáfolta, és elmondta, hogy egyáltalán nincsen megállapodás közeli helyzet a fővárosi önkormányzat és a fejlesztő között. Így azt sem tudta megerősíteni még tavaly nyáron, hogy a fürdőt várhatóan mikor adhatják át a közönségnek.