Márciusban elsöprő erejű pozitív változás következett be az építőiparban, az ágazat bizalmi indexe 10 ponttal, csaknem 19 évi csúcsára emelkedett. Utoljára 1998 júniusában voltak ennyire derűlátók az építőipari vállalkozások. Mind a magasépítő, mind a mélyépítő cégek kilátásai számottevően javultak februárhoz képest.

Az előző háromhavi termelés megítélése és a rendelésállomány értékelése is a korábbinál jóval kedvezőbbé vált - derül ki a GKI márciusi felméréséből.

Kapcsolódó

Az építőipari kilátásokat egyetlen számba sűrítő bizalmi indexet a rendelésállomány megítélése valamint a foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások alapján számítják.

Építőipari bizalmi indexek*, 2014-2017 (szezonálisan kiigazított adatok)

Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése márciusban az előző hónaphoz képest jelentősen javult - a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Folytatódott tehát a kedvező tendencia, s e mutató értéke 26 havi csúcsra emelkedett. A szezonálisan nem kiigazított adatok is javulást jeleznek: márciusban a cégek 16 százaléka számolt be növekvő, 21 százaléka csökkenő termelésről,  februárban rendre 14 és 27, az előző év márciusában 16 és 36 százalékuk nyilatkozott így.

Idén márciusban mind a magas-, mind a mélyépítő cégek helyzetértékelése javult. A kisebb cégek (azaz az 51 fő alatt foglalkoztatók) most is valamivel kevésbé elégedettnek bizonyultak, mint a közepes és a nagyobb vállalatok.

Erőteljesen javult márciusban a rendelésállományok értékelése a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ebből a szempontból az idei év harmadik hava már az ötödik egymás után javulást hozó hónap volt.

A szezonálisan nem kiigazított adatok is kedvező irányú változást jeleznek: márciusban a válaszadó vállalkozások 23 százalék számolt be magas, 25 százalékuk pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány februárban 17 és 34 százalék, egy éve 15 illetve 48 százalék volt. Idén márciusban mind a magas-, mind a mélyépítő cégek értékelése javult februárhoz képest.

Létszámbővítésre készülnek

Márciusban a foglalkoztatási várakozások is számottevően optimistábbá váltak (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) az előző hónaphoz képest. A nyers adatok is pozitív változást jeleznek. Létszámbővítésre a válaszadó cégek 30 százaléka, annak csökkentésére mindössze 5 százalékuk készül. Februárban ugyanez a két arány rendre 24 és 9 százalék volt. Ebben a hónapban a magasépítők és a mélyépítők kilátásai egyaránt javultak.

Az egy évvel ezelőtti a foglalkoztatási tervek a jelenleginél kevésbé derűlátóak voltak: 2016 márciusában a létszám bővítésére a válaszadók 24, annak csökkentésére 11 százalékuk számított.

Mi lesz az árakkal?

Az értékesítési árak alakulását illetően továbbra is a stagnálást várók vannak többségben (64 százalék). Az áremelést tervezők aránya (33 százalék) ugyanakkor lényegesen meghaladja az árcsökkenést valószínűsítők arányát (3 százalék). Ugyanez a két arány februárban 32 és 4 százalék, tavaly márciusban 18 és 6 százalék volt.

Továbbra is a munkaerőhiány a hazai építőipar legégetőbb gondja. A kereslethiány, a vevői fizetések lazasága, a bizonytalan gazdálkodási környezet illetve a kiszámíthatatlan állami magatartás továbbra is minden negyedik cégnek okoz nehézséget.

Az előző hónapoz képest márciusban kedvezőbben ítélték meg a magyar gazdaság rövid távú kilátásait az építőipari termelők. A nyers, azaz szezonálisan kiigazítatlan adatok is kedvező változást jeleznek: a derű- és borúlátók aránya márciusban 27 és 10 százalék, míg februárban 19 és 17 százalék volt.