A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) a Lánchíd felújításával kapcsolatos közel 9 hónapnyi vizsgálódása után elmarasztalta a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és az A-Híd Zrt.-t, majd 15-15 millió forint bírságot szabott ki a társaságokra. A BKK sem a döntést, sem a kiszabott bírság mértékét nem tartja megalapozottnak, ezért megvizsgálja a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének lehetőségét – közölte a társaság.

A kivitelező A-Híd Zrt. előzetes tájékoztatása szerint a cég is felülvizsgálati eljárást kezdeményez a KD határozata ellen. A jogi eljárás a kivitelezés ütemszerű előrehaladását nem befolyásolja.

Kapcsolódó

A döntőbizottság indoklása szerint a bírságot azért szabták ki, mert a BKK nem ellenőrizte megfelelően a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. egyes alvállalkozóit.

Bár a Hatóság a projektet teljeskörűen vizsgálta – beleértve a projekt szerződéskötéssel, megvalósítással, alvállalkozókkal, előlegfelhasználással, teljesítésigazolásokkal, számlázással kapcsolatban keletkezett iratait –, egyetlen területen állapítottak meg jogsértést.

A hatóság egyrészt azt kifogásolja, hogy néhány, a teljesítésbe bevont alvállalkozót az A-Híd Zrt. nem előzetesen, hanem az alvállalkozási szerződés megkötését követően – bár minimális késedelemmel – jelentett be a megrendelő Budapesti Közlekedési Központnak. A KD határozata ugyanakkor maga is megerősíti, hogy a bejelentésnek az A-Híd Zrt. minden esetben eleget tett, a jogsértés nem volt szándékos és nem befolyásolta a közbeszerzést lezáró döntést.

Másrészt a hatóság kifogásolta azt is, hogy ezt a késést nem vette észre a BKK. A KD szerint a BKK-nak – tekintettel a napi szinten megvalósuló helyszíni ellenőrzésekre –, észlelnie kellett volna a késedelmes bejelentést.

A Budapesti Közlekedési Központ szerint ezzel szemben a KD elvárása teljesen életszerűtlen egy olyan kivitelezés helyszínén, ahol akár 100 fő is dolgozik egyszerre. Ráadásul számos közreműködő nem található meg a munkaterületen, mivel nem ott van feladata (például az oroszlánok restaurálását sem a Lánchídnál végzik).

Kérdés tehát, hogy ha a jövőben a BKK szeretné elkerülni a hasonló eseteket, hogy tud annak eleget tenni? Ugyanis a KD jelenlegi határozata szerint, a BKK hiába észlelne egy be nem jelentett alvállalkozót, azonnali, soron kívüli intézkedés esetén is bármikor bírsággal lehetne sújtani minden hasonló helyzetben lévő megrendelőt.

A KD azt sem vette figyelembe, hogy az A-Híd Zrt. az alvállalkozók bejelentését folyamatosan végezte, és közülük mindössze néhány esetben volt késedelmes a bejelentés. A KD késve bejelentett társaságok közé sorolta például a felújítás tervezésére a BKK Zrt.-vel már 2013 decemberében szerződő tervezői konzorciumot alkotó vállalkozásokat is, amelyeknél úgy állapítottak meg 1 napos késedelmet, hogy a cégek bejelentése már a projekt legelső, nyitó kooperációján megtörtént. A hatóság azt sem vette figyelembe, hogy a többi érintett, a beruházás értékének mindössze 0,6 százalékában résztvevő alvállalkozó bejelentése – többségében néhány nap csúszással – megtörtént, hónapokkal a vizsgálat és a jogorvoslati eljárás megkezdése előtt.

A bírság kiszabása során a KD egységes mértékben büntette mindkét felet, ugyanakkor a határozatban a döntés és az annak alapjául szolgáló indokok töredéke vonatkozik a BKK-ra, ami szintén jelentős aránytalanságot feltételez.

A fentiek miatt a BKK a bírság kiszabását indokolatlannak és érthetetlennek tartja, amelynek bár a magyarázata a jogi környezetbe beerőszakolható, ám a kivitelezések során a gyakorlatban értelmezve kivitelezhetetlen. A BKK sem a KD döntését, sem a kiszabott bírság mértékét nem tartja megalapozottnak, ezért megvizsgálja a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének lehetőségét.