Az elmúlt időszakban az Európai Unión belül Magyarországon drágultak leginkább a lakások, és az építési engedélyek száma is itt emelkedett a legnagyobb mértékben. Hasonló tendencia volt a 2008-as gazdasági válság előtt is: akkor túl sok építési telket terheltek meg rossz hitelekkel és az ingatlanlufi a világgazdaságot is magával rántotta. Most azonban a szereplők nem számítanak hasonló folyamatra.

Az ingatlanpiac ciklikusan működik, nyolc-kilenc évente jön a váltás, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy valóban fújódhat egy újabb lufi, de jelenleg több biztató jel is van. A mostani árrobbanást a fizetőképes kereslet határozza meg, valamint az, hogy tartósan alacsony a kamatszint. Amíg pedig 1-2 százalékos hozamra számíthatnak a kötvényekből, az ingatlan egy jobb befektetés, ezért lesz rá finanszírozás - véli Török Árpád, a TriGránit vezetője.

Hasonlóan látja ezt Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. tulajdonosa: szerinte még mindig van feljebb az ingatlanpiacon. Mindezt a makrokörnyezet változására alapozza, de elmondta, a cége óvatosan tervez. Még nem tudni ugyanis, meddig marad a megterülést segítő 5 százalékos áfakulcs, amelyet az eredeti tervek szerint 2019 végén vezetne ki a kormány. Emiatt viszont egyre nehezebb kivitelezőt találni, akik egyébként folyamatosan növelik a munkadíjukat, ami beépült már az árképzésbe is. Ez azt is eredményezheti, hogy vidéken a kivitelezők hiánya miatt kevesebb beruházás lesz. Ugyanígy a szegmensek között is átrendeződés indulhat, például a lakásépítésektől az irodafejlesztések vonják majd el az erőforrásokat.

Más a mostani helyzet, mint a 2006-2008-as, amikor óriási telekbankokon ültek az ingatlanpiaci cégek, amelyeken ketyegett már egy hitelbomba - véli Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. A szereplők is máshogy állnak most a piachoz, egyrészről mert most erős a kereslet, másrészről sokan játszanak kivárásra, a 2019-es áfakivezetés kapcsán. Szerinte az árakat az is erősen befolyásolja, ha a már futó beruházásoknál nem tudják tartani a határidőket.

Noah M. Steinberg, a Wing Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az állam nagyberuházóként történő megjelenése, szintén jelentősen befolyásolja a piacot. Sok kivitelezőt von el, a maradékon pedig rengeteg projekt versenyez.

Földi Tibor az állami jelenlét okozta nehézségekre példaként a Puskás Ferenc stadion építését említette. A beruházáshoz 600 szerkezetépítőt toboroztak, amelye eleve nehéz feladat volt, mert a válság alatt leépült az építőipar. Az ő cége ezért külföldről próbál kivitelezőket szerezni.

Fontosnak tartja azt is, hogy minél előbb kiderüljön, mi lesz az 5 százalékos áfakulccsal. Minél gyorsabb döntésre van szükség, mert a piac egyelőre nem tud tervezni, ezért a 2019-es kivezetés előtt befejeznék a beruházásokat. Ha lenne egyértelmű döntés, akkor a piaci szereplők megtervezhetnék a kapacitásaikat. Erre azért is szükség lenne, mert a GKI előrejelzése szerint csak átmeneti felélénkülés van a piacon, 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége.