A budai agglomerációban évente mintegy kétezer ingatlan cserél gazdát, ez kevesebb mint a fele a 2007 előtti időszaknak. A tranzakciók háromnegyede családi házra, a maradék tégla építésű lakásra köttetik - állítja a DH. A legnagyobb lakásállománnyal Érd rendelkezik, a KSH szerint 22 ezer fölötti az érdi ingatlanok száma, Budaörs a második 10,6 ezer ingatlannal, a harmadik település Szentendre, ahol 10 ezer ingatlant tart nyilván a KSH.
Érden a 2007-es mintegy 1600 adásvétel 2011-re 500 alá olvadt, de Szentendre, Budaörs és Törökbálint is több mint felét veszítette el piacának - állítja a DH. Érd a maga 207 ezer forintos átlagos lakás négyzetméterárával is negatív rekorder, Szentendrén 231 ezer, Budaörsön 250 ezer forint fölé nőtt az átlagár a közvetítő szerint.
A nagyobb forgalmú családi házak átlagárában óriásiak a különbségek a népesebb településeken, a lista alján a tárnoki ingatlanok állnak 150 ezer forinttal, tetején pedig a nagykovácsiak találhatók 293 ezer forintos négyzetméterárral.
Ennyit engedjen, ha vevőt akar
A házakat átlagosan 241, a lakásokat pedig 281 nap alatt sikerült értékesíteni. A leggyorsabban a pátyi házak eladói jártak sikerrel, akiknek átlagosan 154 napot kellett várniuk az ügyletre, s nem sokkal többet, 187 napot vett igénybe a biatorbágyi házak értékesítése. A legnehezebb dolga a pomáziaknak volt, akik átlagosan 534 nap alatt szereztek vevőt, Piliscsabán pedig 415 nap alatt ütötték nyélbe az üzleteket.
A téglaépítésű lakások eladása Budakeszin (127 nap) és Szentendrén (167 nap) ment a leggyorsabban, Érden 276 nap, Biatorbágyon 361 nap volt az átlagos tranzakciós idő.
Az eladóknak átlagosan 9 százalékkal kellett csökkenteni a kínálati árat az első vevő megjelenéséig, majd további 10 százalék engedmény kellett az üzletkötéshez. A legszélsőségesebb számokra Szentendrén bukkant a tanácsadó, ahol az említett két engedmény 16 illetve 21 százalék volt.