A 86 ezer értékesítés 2 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Ezen belül az új lakások eladása tovább esett, míg a használtlakás-piaci forgalom lényegében stagnált. 2011/12 fordulóján az akkor zajló végtörlesztés hatására elmaradt a használtlakás-piac forgalmának év végi visszaesése. 2011 utolsó és 2012 első negyedévében összesen közel 47 ezer lakást adtak el, 7 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, ugyanebben az időszakban. Ezt követően kissé visszaesett a forgalom, de az év folyamán kiegyenlített maradt, és csak a negyedik negyedévre került 20 ezer alá (19,1 ezer).
Ennyit vesztettek a lakástulajdonosok
2012-ben az új lakások árszintje változatlan maradt, míg a használt lakásoké 3,8 százalékkal csökkent. A használt lakásárak nominális szintje 14,1 százalékkal maradt alatta a válságot megelőző 2008-as év árainak. A fogyasztóiár-indexszel deflálva a négy év árcsökkenése 28,4 százalékot tesz ki. Az új lakások ára a válság alatt 11,2 százalékkal esett, ennek fogyasztóiár-indexszel korrigált értéke 26,0 százalék.
Az elmúlt évben a használt és az új lakások árindexe eltávolodott egymástól. Míg az újlakásépítésben inkább a kínálat esett vissza, addig a használt lakások piacán a stagnáló forgalom mellett tovább csökkentek az árak. Ennek megfelelően az év végére a használt lakások ára a megelőző év negyedik negyedévi szintjének 94,4 százalékára esett, míg az újlakás-eladások ára alig változott: a negyedik negyedév árszintje az előző év azonos időszakának 99,4 százaléka volt.
Így hatott a végtörlesztés
A használt lakások forgalma a végtörlesztés időszakában - tehát 2011 negyedik és 2012 első negyedévében - nőtt, azonban ez az élénkülés csak Budapestre és a nagyobb városokra korlátozódott. Ez megmagyarázza az összetételindex gyors emelkedését az említett két negyedévben. Az átmeneti kiugrást 2012 második negyedévében visszarendeződés, majd ellenkező irányú elmozdulás követte. A második-harmadik negyedév összetételromlását a községi-kisvárosi eladások arányának emelkedése, továbbá az magyarázza, hogy Budapesten több lakótelepi lakást értékesítettek, vagyis összességében az olcsóbb lakások felé mozdult a forgalom szerkezete.
Az új lakások áralakulásában a stagnáló árszínvonal mellett az összetételindex 2011. év végi esése érdemel figyelmet, aminek hátterében a budapesti újlakás-eladások relatív súlyának átmeneti csökkenése és néhány megyeszékhely szintén átmeneti erősödése állt. 2012 első negyedévétől ezek az arányok visszaálltak a korábbi szintre, és miközben az eladások száma végig csökkent, az árak alakulásának egyik tényezője sem mutatott jelentős elmozdulást az év hátralévő részében.
A végtörlesztés ideje alatt a többlakásos épületekben lévő lakások részesedése átmenetileg meghaladta az egyébként szokásos 52-53 százalék körüli együttes értéket, és 2011 negyedik negyedévében 57,2, azt követően 61,1 százalékot ért el. A végtörlesztés lezárása után gyorsan visszaálltak a korábbi arányok, mindössze a budapesti lakótelepi lakások értékesítésében figyelhető meg a már említett emelkedés.
863 milliárdnyi ingatlan kelt el tavaly
A lakáspiacon zajló (teljes lakásátruházásra vonatkozó, magánszemélyek között létrejövő) adásvételek éves összesített értéke 2012-ben 863 milliárd forint volt, ami 4,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől (903 milliárd forint). Bár a magyar lakásállomány nagy többsége, közel 70 százaléka családi házakban van, az egylakásos piac a forgalom összesített értékéből általában csak 40 százalékot valamivel meghaladó értékkel részesedik. A végtörlesztés időszakában a családiház-piac súlya átmenetileg ennél is kisebb, 37, illetve 36 százalékos lett.
Ennyibe került egy átlagos használt lakás 2012-ben
2012-ben egy használt lakás 9,9 millió forintot ért, átlagosan 300 ezer forinttal kevesebbet, mint 2011-ben. Az eladott lakások átlagos ára Budapesten 14,2 millió forint, a megyeszékhelyeken 9,5, a városokban 8,8, míg a községekben 5,6 millió forint volt. Az agglomeráción kívül eső községekben ugyanakkor csak 3,8 millió forintért kelt el egy átlagos ingatlan.
A lakásértékesítéseknél a leggyakoribb eladási ár minden esetben jelentősen alatta marad az átlagárnak. Így Budapesten 8, a megyeszékhelyeken 6, a városokban 5, míg a községekben 1 millió forint körül van az eladások módusza (vagyis az az ár, ami a legtöbb tranzakcióra jellemző).
Minden második fővárosi lakásért ennyit fizettek
Budapesten 7-15 millió forint között kelt el a lakások fele, de az egyes kerületek között nagyok a különbségek. A legolcsóbb, 5 millió forint alatti lakások aránya a VIII. kerületben a legmagasabb (25 százalék), ezt a XXIII. és a XX. kerület követi. A legtöbb 30 millió forint feletti lakás a II. és a XII. kerületben kelt el (27, illetve 21százalék).
A régióközpontok áralakulása ugyancsak szélsőséges területi különbségeket mutat. Miskolcon a lakások közel fele nem érte el az 5 millió forintos értéket, míg Győrben és Debrecenben ilyen alacsony áron alig történt eladás. Pécs és Szeged lakáspiaca a legolcsóbb és a legdrágább lakások előfordulását vizsgálva egyaránt e két pólus között helyezkedik el.