Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke szerint nemcsak a beépítő szakemberek utánpótlása miatt, hanem a gyártói beruházások tervezhetősége miatt is fontos a kiszámítható megrendelés-állomány, amely tartósan stabilizálhatja az építőipar növekedését és a GDP-hozzájárulást is. A stabilizálásban kulcsszerepet játszhatna az épületenergetikai korszerűsítések erősebb ösztönzése,ezért az energetikai korszerűsítések támogatására részleges áfa-visszatérítést javasolnak.
A MÉASZ felmérése szerint az ez első félévben az égetett kerámia (tégla) falazati termékek iránti kereslet további 10-15 százalékkal bővült. A belföldi gyártók alapvetően ki tudják elégíteni az igényeket. A vállalatok a termelőkapacitást folyamatosan bővítik, azonban a szakképzett munkaerőhiány miatt a növekvő bérezés mellett is kihívást jelent a kétműszakos termelések megszervezése.
A fehér falazati (mészhomok tégla, pórusbeton-) anyagokból összesen 15-20 százalékos volt a növekedés.
A vakolat- és építőkémiai termékek terén a gyártók differenciáltan, 10-25 százalékos bővülést értek el. Míg épületek szerkezetépítése, és vele a hőszigetelő vakolatokrendszerekkel összefüggő ragasztó- és egyéb segédanyagok piaca erőteljesen bővül, a hideg burkolóanyagok piacára kedvezőtlenül hat a kivitelezői kapacitáshiány. Ezért a burkolóanyagok ragasztói- és egyéb kapcsolódó termékek iránti kereslet bővülése egyelőre elmarad az általános építőipari bővülés mértékétől.
A homlokzati nyílászárók termelési értéke tavalyhoz képest több, mint 10 százalékkal nőtt, ősszel a MÉASZ további bővülést vár. A rendelési átfutási idők 6-7 hét körül mozognak, míg az árak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek - elsősorban a munkabérek emelése, másodrészben pedig az árfolyamhatás átvezetése miatt. Az import üvegek, PVC-profilok és vasalatok ára tovább emelkedett.
Az ablakgyártók egyértelműen érzékelik az elektronikus számlázás szürkeimporttal szemben mutatkozó piacfehérítő előnyeit. A beépítés területén azonban továbbra is komoly forráshiányok vannak. A képzés különös fontossággal bír, mivel a minőségi problémák a nem megfelelő beépítésből erednek.
A szakszövetség szerint az első félévben az EPS alapú hőszigetelések kereslete elmarad az építőipari bővülésétől, a homlokzati energetikai felújításokkal együtt sem éri el azt a szintet, hogy az EPS hőszigetelőanyag-ipar a kapacitásait teljesen ki tudja tölteni. Ennek fő oka a korszerűsítések egyelőre visszafogott volumene, amely mellett az újlakás-beruházások nem mindig időben ütemezett rendelései is hullámzó keresletet generálnak. Az árakat illetően a tavalyi nyári áremelkedés lecsengett sőt jelenleg éves áttekintésben kismértékű árcsökkentésről lehet beszélni.
A szálas szigetelőanyagok piacán 25-30 százalékkal nőtt a volumen. E szigetelőanyagok nagy részét az ipari épületekre és közintézményekre vonatkozó előírások miatt használják.
Az épületgépészeti szegmensben az első félévben továbbra is kissé hektikus a piac a nagyobb létesítmények esetében: sok a bizonytalanság, elsősorban egyes elnagyolt tervek, menet közben változó beruházói igények és bonyolult, gyakran méltánytalan fizetési garanciák miatt. A kisebb volumenű munkáknál inkább a megkívánt rövid (azonnali) határidő okoz kapacitásproblémát, mivel a szezonálisan jelentkező nagy igényre nem képes egy kis- vagy mikrovállalkozó felkészülni; a minőségi munkaerő hiánya továbbra is jellemző.
A munkák döntő többségét kitevő felújítások sajnos ritkán jelentenek komplex felújítást vagy korszerűsítést. A részleges felújításokkal csak az üzembiztonság fenntartása érhető el, a hosszú távú energiahatékonyság és a növekvő komfortigény csak ritkán. Kkomplex felújítások konkrét, könnyen elérhető, jelentős támogatások nélkül manapság nem jellemzők a MÉASZ felmérése szerint.
Az épületgépészeti termékek árai nem változtak jelentős mértékben, az anyagbeszerzés legfeljebb csak az azonnali munkáknál okozhat pillanatnyi fennakadást, a választék megfelelő.
Fotó: Pixabay