Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet a Citadella erőd és környezete megújításához és értékőrző fenntartásához szükséges beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.

A projekt két részből áll:

Kapcsolódó

  • a Citadella erőd és sétány fejlesztéséből, valamint
  • a Magyar Szabadságharcosok Múzeuma és kiállítás megvalósításából.

A rendelet kiemeli, hogy a beruházásokkal összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül. Így a beruházásokkal összefüggésben
- építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,
- építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
- településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,
- településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,
- a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nem kötelező,
- a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleményét nem kell kikérni,
- közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.

A beruházásra sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények vonatkoznak. Ezek körébe tartozik - egyebek mellett - az, hogy a Citadella gépjárművel való megközelítése nem korlátozott, gépkocsibehajtó létesíthető, továbbá az építmények - és önálló rendeltetési egységek - rendeltetésszerű használatához gépjármű- és autóbusz-parkoló és várakozóhelyet nem kell biztosítani. Az utóbbira magyarázat lehet, hogy sikló épül a hegyre.

Ugyan a mostani Magyar Közlönyben megjelent határozatban a kormány úgy döntött, hogy a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. által, egy 100 százalékban tulajdonában álló gazdasági társaság, a Citadella Vagyonkezelő Kft. kerüljön megalapításra a beruházások megvalósítása érdekében. A beruházások megvalósításával kapcsolatos szakmai koncepcionális és előkészítő munkálatok és a szükséges tervezési és egyes kivitelezési tevékenységek elvégzéséhez, valamint az egyéb szakmai feladatokra az idei központi költségvetésből 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

Egy másik határozat pedig a Gellért-hegy közösségi közlekedési kapcsolatának megteremtéséhez és közterületeinek megújításához, valamint további budapesti fejlesztések megvalósításához szükséges intézkedéseket tartalmazza. Ebbe két dolog tartozik:

  • a Tabánból induló, a Gellért-hegy új kötöttpályás megközelítést lehetővé tevő, a turistabuszok forgalmát kiváltó, környezetbarát és akadálymentes közlekedést biztosító sikló megépítése, valamint
  • a gellért-hegyi városi park átfogó közterületi megújítása és szabadidős pihenőparkként történő fejlesztése.

Ehhez a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. - Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködve - készít beruházási, üzemeltetési szakmai koncepciót és megvalósíthatósági tanulmányt. Ennek során a következőket kell vizsgálni:

  • a gellért-hegyi sikló kivitelezéséhez szükséges beruházási költségek biztosítása érdekében az Európai Beruházási Bank vagy kereskedelmi bank által nyújtott hitelből történő finanszírozási források bevonásának,
  • a gellért-hegyi közpark fenntartási költségeinek a  gellért-hegyi sikló működéséből származó nyereségből történő finanszírozásának, valamint
  • a Gellért-hegy és a Várhegy kötélpályás közlekedési összeköttetése megvalósíthatóságának lehetőségét.

Ennek előkészítésére - a jövő évi költségvetésből -1,5 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány.

(A Gellért-hegyet kétféleképpen lehet írni a magyar helyesírási szabályok szerint. Ha földrajzi névként szerepel, akkor kötőjellel, ha városrészként, akkor egybe kell írni. A mostani beruházásokról szóló rendeletben a kötőjeles verziót használták, ezért a cikkben így így szerepel.)