Az építőipari termelők rövid távú kilátásait a rendelésállomány és foglalkozási várakozások alapján egyetlen számba foglaló mutató, az építőipari bizalmi index értéke a szeptemberi 8 pontos emelkedés után októberben negatívan korrigált, 3 ponttal csökkent, az októberi érték lényegében megfelel a járvány előtti utolsó „békehónapban”, tavaly februárban mértnek - állapította meg friss felmérésében a GKI.
A mélyépítő cégek kilátásai tovább javultak, a magasépítőké viszont valamelyest romlottak.
Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése októberben tovább javult a szezonálisan kiigazított adatok alapján. E mutató immár 22 havi csúcsára ért fel, a termelői elégedettség utoljára 2019 végén volt ezen a szinten. Októberben a nyers, szezonálisan nem kiigazított adatok nem jeleztek érdemi változást az előző hónaphoz képest. A cégek 21 százaléka számolt be növekvő, 12 százaléka pedig csökkenő termelésről szemben a szeptemberi 21 és 11 százalékkal. A mélyépítőépítő cégek elégedettsége javult, míg a magasépítőké enyhén romlott havi alapon.
A szeptemberi jelentős javulás után októberben némileg romlott a meglévő rendelésállományok értékelése a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok is negatív változásra utalnak. A válaszadó vállalkozások 27 százaléka számolt be magas, 25 százaléka pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány szeptemberben 30 és 14 százalék volt. Ezúttal a magas- és mélyépítők elégedettsége is növekedett.
Meddig látni előre?
A piaci szereplők kapacitásainak kihasználása átlagosan a következő 4,8 hónapra biztosított a megkötött szerződésekkel. Ez a termelési periódus valamivel kisebb, mint az egy negyedévvel korábbi átlagérték (5,7 hónap) vagy az egy évvel ezelőtti átlag (szintén 5,7 hónap). A magasépítő cégek valamivel jobban állnak (átlaguk 5,4 hónap) a mélyépítőknél (átlaga 4,4 hónap).
Októberben valamelyest javultak a foglalkoztatási várakozások a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok enyhe negatív változásra utalnak. A következő három hónapban a létszám bővítésére készül a cégek 16 százaléka, leépítést 10 százalékuk tervez. Szeptemberben ugyanez a két arány 15 és 7 százalék volt.
Újra meglódulhatnak az árak
Az áremelési törekvések intenzitása – kéthavi csökkenés után – október kissé emelkedett az előző hónaphoz képest. E mutató értéke lényegében visszatért az augusztusi szintre. Az áremelést tervezők aránya az szeptemberi 30 százalékról októberre 35 százalékra nőtt, míg az árcsökkenésre számítóké 4-ről 1 százalékra csökkent.
A magasépítő cégek továbbra is gyorsabb áremelkedésre számítanak, mint a mélyépítők.
Az építőipar számára legfontosabb növekedési korlát, a munkaerőhiány csaknem minden második, az anyag- és kapacitáshiány csaknem minden harmadik céget érint.
A kereslethiány, illetve a vevők laza fizetési fegyelme lényegében minden ötödik cégnek gondokat okoz. A szakképzett munkaerő hiánya a magas- és a mélyépítésben is széles körben tapasztalható probléma.
A mélyépítésben még mindig nem szokás időben fizetni
Az anyag- és kapacitáshiányt a magasépítők 40 százaléka jelezte, míg a mélyépítők mindössze 16 százaléka. A kereslethiány jóval inkább a mélyépítést sújtja (az említési gyakoriság 35 százalék), mint a magasépítést (10 százalék), emellett a vevők is jóval nagyobb arányban tartoznak a mély- (26 százalék), mint a magasépítőknek (13 százalék).
Októberben, a szeptemberinél pesszimistábban ítélték meg a cégek a magyar gazdaság rövid távú kilátásait. A derű- és borúlátók aránya rendre 13 és 21 százalék volt, míg egy hónappal ezelőtt ugyanez a két arány 30 és 19 százalék volt.