A rendelésállomány és a foglalkoztatási várakozások alapján az építőipar rövidtávú kilátásait egyetlen számba foglaló építőipari bizalmi index értéke januárban kissé romlott az előző hónaphoz képest, mind a magas, mind a mélyépítők kilátásai borúsabbá váltak - derül ki a GKI friss elemzéséből.
Az építőipari termelés megítélése hosszabb ideje meglehetősen stabil. A szezonálisan kiigazított az elmúlt három hónap megítélésében nem mutatnak változást decemberhez képest, a nyers, azaz szezonálisan nem kiigazított adatok azonban nagyon enyhe romlást jeleznek.
Januárban a cégek 34 százaléka számolt be növekvő, 7 százaléka csökkenő termelésről szemben a tavaly decemberi 35 és 5 százalékkal. A mélyépítés esetében enyhe javulás, a magasépítés esetében viszont kisebb romlás következett be a GKI felmérése szerint.
Januárban, a kiigazított adatok szerint az előző hónaphoz képest nem változott érdemben a rendelésállományok értékelése. A nyers adatok ugyanakkor némi negatív korrekciót jeleznek. A válaszadó vállalkozások 31 százaléka érzékelte magasnak a rendelésállományt, míg 9 százalékuk alacsonynak minősítette azt. Ugyanez a két arány decemberben 38 és 5 százalék volt.
A megkötött szerződések 6,9 hónapos termelési periódust biztosítanak az építőipar egészében januárban, ami némileg meghaladja az egy évvel ezelőtti 6,2 hónapos átlagértéket, de elmarad az egy negyedévvel ezelőtti 8,4 hónaptól. A mélyépítésre jellemző, 9,4 havi átlagérték szignifikánsan meghaladja a magasépítés 5,5 hónapos átlagát.
Számottevően romlottak viszont januárban a foglalkoztatási várakozások az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ugyanakkor a nyers adatok kedvező irányú változást mutatnak. A következő három hónapban a cégek 27 százaléka készül a létszám bővítésére, míg 7 százalékuk csökkentést tervez. Decemberben ugyanez a két arány rendre 21 és 8 százalék volt.
Mi lesz az árakkal?
Az áremelési törekvések intenzitása januárban csökkent az előző hónaphoz képest - a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nem kiigazított adatok nem jeleznek érdemi változást: az áremelést tervezők aránya a decemberi 47 százalékról januárra 46 százalékra csökkent, míg az árcsökkenésre számítóké 1-ről 2 százalékra emelkedett.
A termelés bővítését korlátozó tényezők említése között elsöprő többségben jelenik meg a munkaerőhiány, és markánsan megjelenik a kapacitáshiány is. A késedelmes fizetés a negyedik helyre szorult, a kedvezőtlen időjárás mögé.
Januárban a decemberinél kissé borúsabbnak látták a magyar gazdaság rövid távú kilátásait az építési piaci szereplők, a derű- és borúlátók aránya rendre 19 és 16 százalék volt szemben a decemberi 23 és 6 százalékkal.