A világ építőiparának fő szereplői – fejlesztők, kivitelezők, tervezők, és az üzemeltetők, továbbá a projektmenedzsment cégek – a körülményekhez képest jól vészelték át a Covid-19 járvány okozta lezárásokat. A cégek 36 százalékát eleve felkészülten érte a járvány, további 62 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy bár meglepetésként érték őket az események, gyors és újszerű megoldásaikkal, a munkafolyamatok átalakításával tudták folytatni a tevékenységüket - derül ki a KPMG 2021 Global Construction Survey kutatásából, amelyben a világ 186 építőipari cége között 4 magyar nagyvállalat is kifejtette véleményét a válság hatásairól.

A válság a magyar építőipar részéről is erőteljes alkalmazkodást követelt meg, de vannak, akik kockázatai ellenére kifejezetten aranykorként gondolnak a mostani időszakra.

Kapcsolódó

„A robbanásszerűen fejlődő technológia és digitalizáció kíméletlen ütemet diktál a hazai mérnök társadalomnak is, hiszen a világgal versenyzünk” – mondta Tóth Attila a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. elnöke.

Az építőipari, ingatlanfejlesztési produktumoknak ma már nemzetközi összehasonlításban is magas technikai, technológiai, minőségi szintet kell teljesíteniük. Célunk, hogy folyamatos fejlesztéseinkkel, fejlettségi szintünket és ezáltal versenyképességünket a világ építőiparának felső negyedében tartsuk. Ennek a törekvésnek megfelelően Közép- és Kelet-Európában a CÉH 2020-ban elsőként szerezte meg BIM ISO, majd 2021-ben a régióban egyedülálló BIM Kitemark minősítését.”

Előtérben az ellenállóképesség

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a piaci szereplők a cégértéket növelő tényezőként kezdenek gondolni a rugalmasságra és az ellenállóképességre. Ez nemcsak a digitalizáció, illetve a személyes jelenlétet nem igénylő eszközök (pl. drónos bejárás, felhő alapú megoldások, felmérések) aktívabb használatában mutatkozik meg, hanem a szerződéses viszonyokban és a szereplők egymás közötti interakcióiban is.

A szektorra jellemző korábbi fix összegű, a csúszásokat és a költségvetés túllépést büntető szerződések a válság kitörése óta némiképp háttérbe szorultak. Az új szerződésekben a fejlesztők a korábbinál nagyobb kockázatot vállaltak magukra, ezzel egyidőben nagyobb rálátást követeltek meg maguknak a projektmenedzsmentre és szorosabb együttműködésre törekszenek a szerződéses partnerekkel.

„A KÉSZ Csoport tagjaként Magyarországon elsőként jelentettünk be komplex fenntarthatósági programot idén májusban – mondta Kelemen Csaba, a vállalatcsoport generálkivitelező tagvállalatának, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. igazgatóságának elnöke. “Jelentős figyelmet szentelünk folyamataink digitalizálására és automatizálásra úgy, hogy továbbra is az erőforrás alapú minőségi együttműködésben hiszünk cégcsoporton belül és partnereinkkel, valamint a többi iparági szereplővel közösen. Az elmúlt időszak ezen törekvéseket ráadásul egyértelműen felgyorsította.”

A KPMG értékelése szerint ez komoly előrelépés egy együttműködőbb – a külső sokkokat és hétköznapi problémákat is jobban kezelő – működés irányába.

A Covid miatt, főként bérlőink kezdeményezésére ütemeztük át jól előkészített fejlesztésünket, az Etele Plaza megnyitását, ami az összes szereplő együttműködését megkövetelte -tette hozzá Tatár Tibor a Futureal Development vezérigazgatója.

Az ellenállóképességet emelte ki Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese is:

„Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy – ellentétben sok más ágazattal, melyek leálltak vagy lelassultak – a magyar építőipar a koronavírus-járvány legsötétebb korszakában sem torpant meg, sőt európai viszonylatban kifejezetten jól teljesített. A Market-csoport reziliens módon reagált a válságra, hasznosította a korlátozások bevezetésével felszabaduló szabad kapacitásokat és nagyon sok belső fejlesztéssel fokozta az ellenállóképességet.

Kockázatmenedzsment átértékelve

A KPMG kutatása szerint a járvány tökéletesen átértelmezte azt, amit a szektor cégei eddig kockázat-menedzsment alatt értettek, mert ráirányította a figyelmet arra, hogy a különböző kockázatok hogyan képesek rövid idő alatt felerősíteni egymást.

A Covid válság miatt a megkérdezett cégek 37 százaléka szenvedett el valamilyen határidő csúszást vagy költségvetés túllépést, ezért a cégvezetők 60 százaléka érzi úgy, hogy a korábbinál jobban fel kell mérni és elemezni a kapcsolatot a cégszintű-, a projekt szintű és az egész portfólióra vetített kockázatok között.

A válság ugyancsak felértékelte a projekt menedzsmentet és az egy időben futó projektek összehangolását. A projektvezetők a legtöbb cégnél kizárólag a saját feladatukkal vannak elfoglalva, azt szeretnék, ha a cég az ő projektjükre allokálna megfelelő mennyiségű forrást és kapacitást, miközben szűkös erőforrás ellátottság idején egyetlen hiba is pusztító hatással lehet a portfólió többi részére.

A megoldás az adat alapú portfóliómenedzsment, ami megalapozza a projektek közötti ésszerű döntéseket. A KPMG felmérése szerint ugyanakkor ma világ legnagyobb építőipari vállalatainak csak kisebb része alkalmaz olyan kifinomult szoftveres megoldásokat, amelyek sikerrel támogatnák ezeket a döntéseket.

Vágyak és valóság

A felmérés egyik tanulsága, hogy a fejlesztők és a kivitelezők nem pont ugyanazokat a digitális megoldásokat szeretnék meghonosítani a saját házuk táján, így a felek „elmennek egymás mellett”.

Az is világosan látszik, hogy a vágyak és a valóság között komoly ellentét feszül. Sok cég látja az alapvető digitális megoldások előnyeit – a legnépszerűbbek az integrált projekt menedzsment eszközök (PMIS) és az épület információs modellek (BIM) – de csak a cégek 35, illetve 44 százaléka állítja, hogy ezeket már minden projektjében alkalmazza. Az új technológiák meghonosítása iránti vágy mindazonáltal erősnek tűnik, a válaszadók többsége arról számolt be, hogy vállalata közepes vagy magas szintű beruházást tervez ezen e téren.
A fő kérdés az új technológiák meghonosításával kapcsolatban az, hogy hogyan lehet ezeket egységesen, egymást támogató módon implementálni a működésbe a teljesítmény javítása érdekében

– véli ezzel kapcsolatban Dános Pál, a KPMG Associate partnere.

„Alapvető feltétel lenne, hogy minden fél ugyanazokat a platformokat és szoftvereket használja a tervezésben, a kivitelezésben és a projektmenedzsmentben, de ezt az összhangot a jelek szerint nem könnyű megteremteni, mert egy kiterjedt szerződéses hálózatban szükségképpen vannak olyan cégek, ahol hiányoznak az ehhez szükséges digitális készségek.”

A kutatás több ponton kiemeli az ESG (felelős környezettudatos gondolkodás) jelentőségét az építőiparban.  A tapasztalatok szerint a jó ESG-mutató, vagy a projektek zöld minősítése megnyitja a befektetők pénztárcáját, gyorsabban és némiképp jobb feltételekkel lehet forrásokhoz jutni, ha a cégek ilyen fejlesztéseket hajtanak végre, de a hiteldíj mutatókban ez még csak nehezen számszerűsíthető előnyökkel jár.

„Ennek ellenére a magyar piaci szereplők törekednek arra, hogy projektjeik a lehető legjobban megfeleljenek a környezeti, társadalmi és vezetési szempontok szerinti értékeléseknek, mert ez a szempont a fejlett országokban már most komoly finanszírozási előnyökkel jár, és ez egyre inkább így lesz Magyarországon is.” – mondta ezzel kapcsolatban a KPMG szakértője. „Ez annak ellenére is igaz, hogy ezeknek a szempontoknak az érvényesítése, a legkorszerűbb épületgépészeti és épület energetikai beruházások jelentősen megdrágítják a fejlesztéseket.”

Kötelező oltás helyett szabad döntési jog, de magas átoltottság és szoros kontroll

A beszélgetésen elhangzott a kérdés, kötelezővé teszik az oltást a cégeknél. A cégvezetők mindegyik úgy nyilatkozott, meghagyják a dolgozók döntési szabadságát ebben a kérdésben, de szoros kontroll alatt tartják a helyzetet és zárt terekben előírják a maszkhasználatot.  A Futureálnál 97 százalékos az átoltottság, a 3 százalék egészségügyi okból nem vette fel az oltást, nekik biztosították a home office-t.  A Céh Zrt-nél a dolgozók 90 százaléka oltott,  6 százalékuknak egészségügyi ok miatt nem javasolt. A menedzsment részletes statisztikát vezet a védettségről, és a figyelmeztet a lejáró határidőkre.

Szorosan monitoroznak a Marketnél is, jól állnak az átoltottsággal, és komoly erőfeszítést tesznek a felvilágosítás érdekében - hangzott el. Ösztönzik a harmadik oltás felvételét, a megszervezésében is segítséget nyújtanak.

A Kész Zrt-nél késznél egy team menedzseli a Covid-helyzetet, az oltatlanok aránya egy számjegyű.

A maszkhasználatot mind a négy cég az alvállalkozóktól is megköveteli.