Lássuk a számokat, amelyek egyáltalán nem biztatóak! A KSH friss jelentése szerint 2025 januárjában az építőipari termelés volumene 9,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ellenben a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján a termelés 1,6 százalékkal meghaladta a 2024. decemberit. A megkötött új szerződések volumene 15,8 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 19,7 százalékkal visszaesett.

Az EBI Építésaktivitási Jelentése is alátámasztja a borúlátást. Bár jelentős ugrás következett be az elindított építőipari kivitelezések értékében 2024 utolsó negyedévében, a kivitelezési munkák volumene így is csak a 2023 évivel azonos szintet hozta. Ugyanakkor ez is jelentős elmaradást mutatott a 2021-2022-es számokhoz képest, vagyis az elmúlt évek legalacsonyabb Aktivitás-Kezdését jelentette a tavalyi év utolsó három hónapja. Ráadásul a mélyépítési volument egy hídépítés dobta meg.

Okok és következmények

Jelenleg az uniós támogatások elapadásával, a finanszírozás nehézségeivel, a vállalati beruházások és állami megrendelések jelentős visszaesésével párhuzamosan az építőipar is takaréklángon működik. A kormány is érzékelte a visszaesést, amely az Új Gazdasági Akciótervben kiemelten foglalkozik a lakhatási kérdésekkel, többek között otthonfelújítási programokkal, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfa fenntartásával és lakásépítési projektek támogatásával indítaná be az építőipart is. 

A Lakhatási Tőkeprogram pályázata hamarosan lejár, amelynek eredményeként több száz milliárd forint érkezhet a lakásfejlesztők számára, akik így öt év alatt akár 30 ezer lakást is építhetnek. Azonban az eredmények a lakáspiacon csak egy-két év múlva jelentkezhetnek, akkor lendülhet fel szignifikánsan az építőipar. Idén – akárcsak tavaly – szintén nagyon kevés, mindössze 10-12 ezer új lakás átadása és 180 ezer lakásfelújítás várható az ÉVOSZ előrejelzése szerint.

Az ÉVOSZ szerint 2025 a harmadik év, amikor lejtmenetben láthatjuk a szektort. A termelés csökkenése idén folytatódhat, egyes speciális ágazatokon kívül elfogytak a megrendelések.

Most 50 százalékkal alacsonyabb az újonnan kötött tervezői és kivitelezői szerződések volumene, mint egy évvel ezelőtt. A rendelésállomány egy része ráadásul nem ebben az évben, hanem a későbbi években valósul majd meg.

Továbbá az állami vállalatok és az önkormányzatok sem dúskálnak a pénzben, vagyis ők sem lesznek idén az építőipar megváltói. Mindenesetre a lakásépítések kezdenek lendületet venni, ami jó jel lehet a jövőre nézve.

Az építőipar januári teljesítménye és a szerződésállomány még mindig nem ad okot az örömre, de az épületek építése szegmensben hamarosan felpattanás lesz tapasztalható. Ez részben a bázishatás eredménye lehet, hiszen 2024 második felében kifejezetten rossz adatok láttak napvilágot, részben annak köszönhető, hogy ismét élénkülni látszik a társasházak építési piaca. A vállalati beruházásokat és a kereskedelmi ingatlanok építését azonban még mindig a kivárás jellemzi, illetve nem kedvez a szektornak az állami építőipari beruházások visszafogása sem. Márciusban lendületet kaphat a piac, lassan éreztetik hatásukat az új állami támogatások

– mondta Juhász Attila, az Újház Zrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

Mit tehet itt egy szektor?

Ezer sebből vérzik az építőipar: a magas hitelkamatokat a magas infláció miatt nem tudja érdemben csökkenteni a jegybanki alapkamat-politika. A képzett munkaerő hiánya szintén mérsékli az ágazat teljesítményét, a gyenge forint-árfolyam pedig növeli a jelentős import termékek költségeit.

A képzetlenség mellett továbbra is a hatékonyság növelése van célkeresztben, de ahhoz is forrás kellene. A technológiai fejlődés, a digitalizációs megoldások beépítése és elterjedése minél nagyobb körben szintén fontos szempont. Ellenben az építőanyagok ára konszolidálódott a két évvel ezelőtti szintekhez képest, ami biztató a jövőre nézve.

Nem véletlenül fogalmazott meg az ÉVOSZ nagyon sok javaslatot, amellyel ki lehetne rántani a szektor szekerét a kátyúból. Ezek túlnyomó többsége a lakásépítésekre fókuszálna, már csak azért is, mert úgy tűnik, hogy a kereskedelmiingatlan-piac egyes szegmensei helyett – mint például az irodapiac – a fejlesztők elindultak a lakásépítések irányába, ezt látják rövidtávon profitábilisnak és versenyképesnek. 

Az ÉVOSZ többek között javasolja a vidéki lakásfelújítási támogatási program kiszélesítését, az újépítésű lakások finanszírozásához indítsák újra az MNB Zöld Otthonteremtési Programját, hosszútávú panelprogramra is szükség lenne, illetve az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítése és elindítása sem várathat tovább. De az ÉVOSZ javaslatai is csak több éves távlatban hozhatnak sikereket.

Kapcsolódó