A 2007-2014 közötti hét szűk esztendő mély nyomokat hagyott az építőiparban, a műszaki, gépesítettségi színvonal elavult, lemaradt, a fellendülés rossz helyzetben találta a vállalkozások jelentős részét. A megnövekedett kereslet kielégítéséhez szükséges beruházások, fejlesztések azonban csak akkor térülnek meg, ha a cégeknek a 2019-2023 közötti időszakban is folyamatosan lesz munkája - írja a következő öt évre összeállított, a hatékonyság és a versenyképesség növelését fókuszba állító ágazati stratégiájában az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Élőmunkát kiváltó technológiai beruházásokra, a kereskedelmi banki finanszírozhatóság fennmaradására, további kormányzati fejlesztési támogatásokra van szükség, utóbbiak elbírálásánál a hatékonysági mérőszámok legyenek meghatározók - írják.

Kapcsolódó

A jövőben a cégeknek nagyobb hangsúlyt kell fektetni a létesítményeken együtt dolgozó vállalkozások technológiai harmonizációjára, a technológiai portfóliók közös elemzésére is, a vállalati beruházásokban a terméklánc szemléletnek érvényesülnie kell.

Át kell alakítani a szakképzést

A stratégia külön fejezetet szentel a képzésnek, megjegyezve, hogy a jelenlegi 72 intézményben folytatott gyakorlati képzés intézményrendszerének - beleértve az iskolarendszerű felnőttképzést is - állami fenntartása az alacsony tanulólétszám (hétezer fő) mellett nem indokolt. Az új szakképzési törvénnyel összhangban a szövetség javaslatot készített az iskolarendszerű képzés megújítására a koncentrációt és a gyakorlatcentrikusságot hangsúlyozva, a változtatáshoz azonban a szövetség szerint a vállalkozásoknak a jelenleginél lényegesen aktívabb részvétele szükséges.

2013-hoz képest 2019 év végére 100 ezerrel nőtt az építőiparban foglalkoztatottak száma, csakhogy ez a plusz munkaerő szakképzetlen, képzésük, szakmai integrálásuk a napi munka mellett rendkívül nehéz és költséges feladat, melyhez vállalati és országos programokra egyaránt szükség van - hívják fel a figyelmet a stratégia alkotói. A legális foglalkoztatás növelése is stratégiai cél, ezt a szövetség szerint főleg a saját munkaerő növelésével és megfelelő bérezéssel és erőteljesebb ellenőrzéssel lehet elérni. Szükségesnek tartják az évenként újraszámolt építőipari minimális rezsióradíj szerepének erősítését a közbeszerzési piacon, az ennél alacsonyabb áron számolt ajánlatokat kizárnák a versenyből.

A jövő trendje az építési piacok adatbázisainak globalizációja. A vállalkozásoknak fel kell készülni a digitalizált létesítményi adatok, felmérések, elemzések, építési adatbázisok ismeretére és az ezekhez való kapcsolódásra. A hatékonyság- és versenyképesség növelése érdekében a piaci szereplőknek jobban együtt kell működniük - olvasható a stratégiában.

A bürokráciacsökkentés jegyében javasolják a kis értékű (300 négyzetméter alatti) létesítmények széles körénél a lakásügyhöz hasonlóan az egyszerűsített hatósági eljárások bevezetését, s szükségesnek tartanák, ha minél több építésgazdasági, szabályozási, hatósági és ellenőrzési feladatot az ITM építőipari és infrastruktúra-fejlesztés környezetéért felelős államtitkárságához delegálnának.

Nullaenergiás épület, mi az?

Az energetikai követelmények szigorodásával kapcsolatban a stratégiaalkotók kiemelik, a csaknem nulla energia szükségletű új létesítmények mikéntjét és szabályozottságát elfogadható szinten sem a megrendelői kör, sem pedig a vállalkozások nagy tömege nem érti.

A befektetési-beruházási piac élénkítéséhez középtávú országos programokat szorgalmaznak, többek között lakásgazdálkodási programot, benne panelprogrammal, bérlakásprogrammal és felújításokat ösztönző programmal.

A 2017-2019 közötti építőipari teljesítménynövekedés meghaladja a 80 százalékot. 2020-tól egy lassúbb, de tartós növekedés elfogadhatóbb üzleti kockázatokat hozna az ágazat számára - hangsúlyozza az ÉVOSZ. Úgy vélik, a beruházási ciklus mélyrepülésének is van esélye, ezt azonban mindenképp el kell kerülni. Az egyenletes ágazati növekedés/szinten tartás érdekében építési-beruházással együtt járó országos programokat javasolnak a kormányzatnak.