A KSH adatai szerint májusban az építőipar termelése 26,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az áprilisi 40,1 százalékos növekedést és az első négyhavi 45,8 százalékot követően.
György László, az innovációs tárca államtitkára az M1-en megnyugtatónak nevezte, hogy a növekedésben a raktárépületek és az ipari épületek játsszák a legfontosabb szerepet, valamint a mélyépítések, amelyeken belül az út és vasútépítések tűnnek ki. A kormányzat úgy látja, az építőipar körülbelül 25 ezer milliárd forintnyi megrendelésre számíthat 2018 és 2023 között. Ez csak úgy teljesíthető, ha addig minden évben átlagosan 10-11 százalékkal képes növelni a teljesítményét - idézte az államtitkárt az MTI.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a tavalyi magasabb májusi bázis és az igen kedvezőtlen, csapadékos időjárással magyarázta, hogy 26,3 százalékra lassult az építőipar termelési volumenének növekedése az előző havi 40,1 százalék után. Az ágazat a tavalyi robosztus teljesítmény után az idei évet is kiugró lendülettel indította, az idén pedig Suppan szerint további, 30 százalékhoz közeli növekedés jöhet. Az év egészében 25 ezer lakás átadását várja a Takarékbank elemzője, de hozzátette, hogy a budapesti irodapiacon is 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője is a májusi rendkívül csapadékos és az átlagosnál hidegebb időjárással magyarázta az építőipari termelésnek az előző hónapokban mérthez képest szerényebb májusi növekedését. Várakozása szerint az ágazat az idei évben 1 százalékpont körüli mértékben járulhat hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez, míg a szerződésállomány csökkenéséből ítélve jövőre a bővülés ennél már mérsékeltebb lehet.