Az újlakás-árak robbanásszerű emelkedéséből is látható: jelentős áremelkedések és ellátási problémák jellemezték az építőipar idei első négy hónapját. Egyik folyamat sem fog lassulni, az építőanyagok, a fuvarköltség és az építési törmelék elszállításának, lerakásának ára várhatóan 22-25 százalékkal emelkedik az év végéig. Az acél- és fémiparban pedig az ellátási problémák okozhatnak egyre több gondot.

„Dunaújvárosban a Dunaferr gyárt acélt, Ózdon pedig feldolgozzák (többek között betonacéllá), de ezek a teljes magyarországi építési volumennek csak a törtrészét tudják kiszolgálni. Az acéltermékek, valamint az építési fa túlnyomó részénél, és az épületgépészeti termékek nagy hányadánál behozatalra szorul az ország” – mondta lapunknak Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke.

„A tavasz folyamán nagyon jelentős változást okozott az ukrajnai háború elsősorban az acéltermékek, alumínium- és fémtermékek terén, de tartós hiányról nem beszélhetünk. A kereskedelem képviselői részben Törökországból, valamint a balkáni útvonalon keresztül hozták be az alternatív termékeket. A acél a szerkezetépítésben játszik kiemelt szerepet, ha nincs indulóanyag, akkor általában a többi anyagot sem lehet ütemezetten beépíteni, emiatt megakadnak a projektek. Többek közt ez az átmeneti hiányjelenség – és a vele járó átárazási kényszer is – magyarázza a hónapról hónapra változó mintát a KSH gyorstájékoztatóiban” – tette hozzá.

Az ellátási problémákat Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnöke is megerősítette lapunknak. Az ÉKE vezetője szerint azonban a szárazépítészeti termékek szállítási ideje csökkent az utóbbi időszakban, és ha a forintgyengülés alábbhagy, az építőanyagárak sem emelkednek tovább.

A jelenlegi építőanyagár-emelkedés a növekvő gyártási költségek mellett a gyengülő forintnak is köszönhető: ha ez a trend megáll, további áremelkedésre nem számítunk. Az energiaárak drasztikus emelkedése azonban tartósan beépülhet az előállítási és szállítási költségekbe. A következő hónapokban ez fogja meghatározni a piaci folyamatokat. Az emelkedő építőanyag-árak mellé pedig a kivitelezők felhúzzák a munkadíjakat is.

 – mondta Wiesinger.

Minden az energiaáraktól függ

Aki költségcsökkenésre vár, azt Szarka sem tudta megnyugtatni, sőt, a MÉÁSZ-elnök elképesztő áremelkedésről számolt be. „Tavaly óta az immár 9 hónapja csúcson lévő versenypiaci energiaköltségek jelentik az egyik legnagyobb kihívást: a korábbihoz képest hétszeres-kilencszeres gázár világszerte komoly gondokat okozott az iparban. Nemrég 88 euróról 100-ra ugrott fel 1 megajoule ára, másfél éve ez 16-18 euró között mozgott. A versenypiaci villamosenergia árában egyelőre nem mutatkozott érdemi visszakorrigálás. A hazai építőanyag-gyártók átfogóan igyekeznek csökkenteni energiaköltségeiket, például gyártástechnológiai, vagy termékfejlesztésekkel, és zöldenergia felhasználásával is” – mondta Szarka.

A kivitelezők pedig a megrendelőre hárítják át a többletköltséget: például a hidegburkolás díja három-négyezer forint volt négyzetméterenként néhány évvel ezelőtt, ennek az ára most nyolc-tíz, vagy akár tizenkétezer forint is lehet, ami meghaladhatja a felhasznált anyagok árát is. „E téren már nem érvényes az az ökölszabály, hogy kétharmad-egyharmad a munkadíj és a felhasznált anyag árának aránya” – mondta a MÉÁSZ elnöke.

A magyarok fele hamarosan építkezne

Márpedig egy ilyen drasztikus drágulás sok család számításait húzhatja keresztül: a magyar lakosság közel fele egy éven belül építkezést, vagy felújítást tervez. Az újHÁZ Centrum kutatásából emellett az is kiderül, hogy a megkérdezettek kétharmada nem igényelne állami támogatást, hanem saját forrásból esne neki a tatarozásnak. A felmérés alapján úgy látják, spórolással ez megoldható: az alapanyagokat maguk szereznék be, és az okosotthonhoz sem ragaszkodnak. Eszerint az ellátási nehézségek és a fékevesztett drágulás ellenére jó évet zárhat idén a magyar építőipar.

Erre utal az is, hogy a szakembereknek telített a naptára: a legtöbb kivitelezőt három-hat hónappal a munka előtt kell lefoglalni. Az újHÁZ Centrumnak a megkérdezettek 43,8 százaléka válaszolta, hogy a megrendelés után ennyi idővel tud teljesíteni egy-egy megrendelést, és kérdésünkre Szarka is megerősítette, hogy több hónapra előre célszerű szerződést kötni és megállapodni a kivitelezővel.

Wiesinger szerint viszont hamar visszaesés jöhet az építőiparban, mert a tervezést még nem ültetik át a gyakorlatba a magyar családok. A roham az év utolsó hónapjaiban jöhet. „A második félévben változatlan környezetben jelentős mértékű visszaesés várható az építőiparban, mert kevesebb az ajánlatkérés. Ez a folyamat akár már június-júliusban elindulhat, szelídülhet a jelenlegi, felfokozott igény. De az év utolsó hónapjaiban fokozott igényt generálhat, hogy a felújítást tervezők most december 31-ig tervezik. Az ÉKE azt javasolta, hogy hosszabbítsák meg az otthonfelújítási program érvényességét legalább egy évvel, kiemelt területként megjelölve az energiamegtakarítás fókuszú felújításokat, például a szigetelést. A családi házak energetikai célú felújítása van leginkább elmaradva, amely meghatározó a vidéki lakóingatlanpiac szempontjából és amelyre várhatóan uniós forrásokat is igénybe lehet venni” – mondta az egyesült elnöke.

Széchenyivel pörgetnék a GDP-t

Milliárdos tétje van tehát annak, hogy a kormány kivezeti-e 2023-tól a felújítási és lakásépítési támogatásokat: ha igen, jöhet a visszaesés. Az Euroconstruct építőipari előrejelző központ magyar tagja, a Buildecon is jelentősen lefelé módosította előrejelzését: eszerint 2024-ig minimálisan fog csak bővülni Magyarország építőipari teljesítménye a korábban előrejelzett jelentős növekedés helyett, ha az állami támogatások már nem lesznek elérhetőek.

„A Zöld Otthon Lakáshitel nagy lendületet adott az újlakás-építéseknek az idei évre. Ha meghosszabbítanák a lakásfelújítási támogatást akár több évre, az javítaná a lakásállományt, a beruházói tervezhetőséget, továbbá kivitelezői szektorban is segítene ezt a felfokozott üzletszerzési hullámot elsimítani, elősegítve ezzel némi árversenyt a vállalási díjakban is” – mondta Szarka.

A kínálati oldalt azonban visszafogják a magas építőanyag- és energiaárak, illetve a forint gyengülése a főbb devizákkal szemben, a keresleti oldalt pedig a kormány által bejelentett beruházások elhalasztása tartja vissza. Szarka szerint amelyik állami beruházást elkezdték, azt már befejezik, amit pedig beterveztek, azt várhatóan nem törlik, csak későbbre halasztják.

„Az elhalasztott állami beruházások értéke összesen 850 milliárd forint, például a Dél-Budai Centrumkórház építésének elhalasztása önmagában is jelentős tétel. A megkezdett beruházások nem maradnak félbe, de az új projekteket indítását halasztják” – mondta lapunknak Wiesinger. A szuperkórház építése még el sem kezdődött, pedig Bedros J. Róbert, a beruházásért felelős miniszterelnöki megbízott tavaly azt mondta, 2022 tavaszán már elkezdik az építkezést. A kivitelezés négy évig tart, ezért valószínűtlen, hogy a tervezett 2026-os átadási időpontot tartani tudják.

Márpedig ha a GDP-adatok kozmetikázására lesz szükség, akkor a kormány kezében az egyik legegyszerűbb eszköz az építőipar. Wiesinger szerint ezzel a szektorral gyors GDP-növekedést lehet elérni. A kormány is tisztában van ezzel, ezért jelentették be hétfőn a Széchenyi Beruházási Hitelt, amelyet például gyárcsarnokok energetikai korszerűsítésére költhetnek. Ezek a lépések segíthetnek fenntartani az építőipari termelés magas szintjét.