A pályázati kiírás idén januárban jelent meg, a befogadott pályázatok tulajdonosai az ígéretekre alapozva, amely szerint a befogadás egyben támogatást is jelent, megindították a beruházásokat, gépeket rendeltek, telephelyvásárlásba, fejlesztésbe kezdtek. Programjaikat azonban az elbírálás folyamatos csúszása miatt le kell állítani, vagy más területekről kell elvonni forrást a megvalósításhoz - értesült a Napi.hu.

Az eredetileg megjelölt elbírálási határidő után is sorban érkező hiánypótlási felszólítások már jelezték, döccenőkre lehet számítani az ügyintézésnél. A hiánypótlások teljesítése után kiderült, újabb kör következik. Nyár közepén a területet időközben a nemzetgazdasági tárcától átvevő Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) - tájékozódási céllal összeállított - kérdéssor érkezett, amelyre az érintettek megfogalmazása szerint képtelenség komoly válaszokat adni.

Kapcsolódó

Sokan mégis leküzdötték ezt az akadályt is, a támogatások sorsán azonban ez sem segített. Az ok a vállalkozások informális csatornái szerint az - csaknem fél évvel azután, hogy a pénzt a vállalkozásokhoz kellett volna juttatni -, hogy még mindig teljes a tanácstalanság az elbírálást illetően.

A befogadott pályázatokkal rendelkező, többkörös hiánypótlást teljesítő vállalkozók az újabb körben pénz helyett ezekkel a kérdésekkel találták szembe magukat:- A projekt eredményeként éves szinten hány százalékot nő a teljesítmény, mennyit csökkennek a termelési költségek, hogyan alakul az egy főre jutó árbevétel és a bérnövekedés, az árbevétel százalékában mennyit szánnak kutatásfejlesztésre, hogyan hat majd százalékosan a beruházás az élőmunka kiváltására.
- Állapítsák meg, hány százalékkal nő a hazai beszállítók aránya, árbevétel arányosan hány százalékkal nő az export, illetve mennyivel csökken az építési költség.
- Be kellett számolniuk róla, hogy rendelkeznek-e tanúsított beruházás-menedzsment rendszerrel, értékelik-e dokumentált módon munkatársaikat, ügyfeleik elégedettségét, rendelkeznek-e stratégiai és üzleti tervvel és értékelik-e ezeket dokumentált módon, s végül, vállalják-e a részvételt egy beruházás-menedzsment képzésen.

Megszaporodtak a gondok

Kétszer ad, ki gyorsan ad - kommentálta Varga Mihály tavaly novemberi csomagját annak kihirdetésekor Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. A program - akkor legalábbis úgy tűnt - gyorsan enyhítheti az építőiparra nehezedő hatalmas, az állami beruházások és a lakásépítések felpörgetése okozta nyomást. A hirtelen megugró kereslet ugyanis szétfeszítette a hét szűk esztendő alatt kivérzett ágazat kapacitásait, amelyeket a tőkeszegény kkv-k önerőből nem voltak képesek fejleszteni.

A munkaerő-, gép- és anyaghiány az ÉVOSZ vezetői szerint az uniós projektek és a kedvezményes lakásáfa szabta határidőből való kicsúszással fenyegetett, az ebben a környezetben kötött megállapodás Varga Mihály és az ÉVOSZ között a cégek támogatásáról nagy megkönnyebbülést hozott. A hatékonyságnövelő beruházásokat támogató 20 milliárdos pályázati csomagból 8 milliárdot 2018-ra, pontosabban még a választások előtti időszakra ígértek a vállalkozásoknak, akiknek ez valóban gyors segítség lett volna az egyre élesedő helyzetben. Április elején ünnepélyesen kihirdették az első 10 nyertest, majd arról is szó volt, hogy május végére 12 milliárdra töltik fel a keretet. Az elbírálások azonban mégsem a tervezett ütemben haladtak, a folyamat a választás és az azzal járó struktúra átalakítása nyomán leállt, nem mellesleg időközben a forint/euró árfolyam is elszállt.

Nadrágszíjhúzásra kényszerülnek

A lapunknak nyilatkozó egyik pályázó arról számolt be, hogy egyéb fejlesztéseit kénytelen leállítani, emellett szigorú nadrágszíjhúzásra kényszerül, miután az innovációs beruházás céljára vásárolt telephely és gépek költségeinek fedezésére megpályázott vissza nem térítendő támogatásnak és a kedvezményes hitelnek egyelőre semmi nyoma.

Egy másik, a tervezett beruházásról lemondani kénytelen cégnél elmondták: hiánypótlásaik és az ITM levelére küldött válaszaik után sem történt előrelépés, szakadatlan érdeklődésükre azonban végre kiderült, az újabb és újabb kérdések csak időhúzásra szolgálnak. Kidolgozott döntési mechanizmus ugyanis még mindig nincs a pályázatok elbírálására. Csakhogy közben a pályázat beadásakor készült kalkuláció aktualitását vesztette, pedig 3 árajánlatot is bekértek a berendezésekre. Az építőipari beszállítók - főleg ilyen kapacitáshiány idején - heti árakkal dolgoznak, arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi euróárfolyam is jóval meghaladja az év elejit - indokolta a beruházási tervek elúszását a vállalkozó.

Kezelhetetlen boomot szabadítottak a vállalkozásokra

Általános ágazati vélemény, hogy az 5 százalékos újlakás-áfával olyan boomot szabadítottak a vállalkozókra, amit nem bírtak kapacitással, ezért kezdtek volna sokan bővítésbe, saját tőke híján állami támogatással. Sem anyag, sem ember nem áll rendelkezésre a vállalások időbeni teljesítésére, ez vezetett az árak elszállásához, hiszen az éppen megjelenő lehetőségekre, legyen az munkaerő, gép vagy anyag, bármi áron is, de le kell csapni - állítják a kivitelezők. Az árgaranciával szerződőknek azonban ez egyenes út a veszteséghez, hiszen a kivitelezés végére a szerződéses összeghez képest 20-30 százalékos a drágulás.

Hab a tortán, hogy a kapacitásbővítés is könnyen okafogyottá válhat a kedvezményes áfa határidejének lejártával, a kereslet visszaesésével - vélik többen, megjegyezve, hogy ezért is tűnik teljesen értelmetlennek az ITM kérdéssora. Hogyan várhatja el a minisztérium, hogy pontosan, százalékosan megmondjuk, mi lesz az árbevétellel, az exporttal és az egyebekkel, amikor az 5 százalékos áfa sorsáról sem volt sokáig határozott nyilatkozat, s még mindig nem lehet tudni, milyen, a lakásvásárlást ösztönző vagy támogató elemeket vezetnek még be - vetették fel többen.

ITM a pályázatok elbírálásáról

A kormány februári határozatában 20 milliárd forintos keretösszeget biztosított "az építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére irányuló támogatás" c. program végrehajtásához. E forrásmennyiségre három év alatt, a 2018-2020 közötti időszakban nyújthatnak be támogatási kérelmeket a 10-250 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások. A támogatási program első évében rendelkezésre álló 8 milliárd forintos keretre közel 18,5 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be.
Eddig 10 sikeres vállalkozás részesült összesen közel 2 milliárd forint támogatásban a biztosított keret terhére, ebből előlegként több mint 420 millió forintot fizettek ki számukra. A márciusi határidőig beérkezett további 136 kérelem elbírálása az előzetesen rögzített szempontok alapján folyamatosan zajlik. A kormány a lehető legtöbb cég mielőbbi támogatása érdekében augusztusban 8 milliárd forint forrás átcsoportosításáról döntött a 2018-as évre.

Fotó: Napi.hu/Szabó Dániel