A márciusi növekedés a bázishatással is magyarázható, tavaly márciusban ugyanis minimális volt az emelkedés. A kiugró negyedéves adatokra pedig számítani lehetett az első két hónapban látott bővülés alapján - kommentálta az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Németh Dávid szerint a lakásfejlesztések mellett az ipari építmények, irodák járulnak hozzá a tempós növekedéshez. A lakásépítések felfutását pedig a lakáshitelezés masszív bővülése is segíti. A tavalyi közel 5 százalékos GDP-növekedéshez 0,8 százalékkal járult hozzá a múlt évben összesen 23 százalékos bővülést elérő építőipar. Mivel az idei első negyedévben a tavalyinál nagyobb bővülést produkált az építőipar, így várhatóan a hozzájárulása az első negyedéves GDP-bővüléshez jóval magasabb, akár másfél százalék körül is lehet.

A szakember szerint az idén őszre kitűzött önkormányzati választásokig sok, részben uniós forráson alapuló infrastrukturális beruházás és középületfejlesztés - például kórházépítés vagy iskolafelújítás - építése ér véget, ez pedig a rendelésállomány csökkenését eredményezheti az egyéb építmények alágazatában (az egyéb építményeknél csökkent az új szerződések volumene és a hó végi szerződések állománya is). Az elmúlt egy évben is látszott már, hogy számos ilyen beruházás kerül a végső fázisba. Az épületépítések bővülésének a magánszektor ad támaszt és új megrendelések is érkeznek. Összességében a mostani kilátások szerint a tavalyi 23 százalékot meghaladó, 30 százalék körüli növekedés várható 2019-ben.

Az építőipar a tavalyi robosztus teljesítménye után kiugró lendülettel indítja az idei évet is, így 2019-ben is érdemben hozzájárul majd a növekedéshez és ebből következően a súlya is tovább nőhet a nemzetgazdasági ágazatok közt. Az eddigi dinamikus évkezdet alapján, figyelembe véve a pálya egész éves lefutását idén a 30 százalékot meghaladó növekedés várható Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint is.

Vélemény szerint az idén többek közt az újlakás átadási hullám fogja húzni az építőipart, legalább 25 ezer lakás átadására számít a szektor, emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben, számottevően növelve a jelenlegi 3,7 millió négyzetméteres állományt.

A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll, de a lezajlott bővülésnek a jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami egyelőre tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. De jól látszik, hogy ez a feszültség oldódik és egyre magasabb fokozatra képes kapcsolni az iparág, hónapról hónapra új csúcsokat beállítva.

További béremelkedésre és fehéredésre számít a következő években a változatlanul kifeszített munkaerőpiac és a hatékonyságnövelő beruházások felfutásával párhuzamosan. Így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát, amire igen nagy szükség van, figyelembe véve a következő évek várható fejlesztéseit mind a piaci, mind az állami szférában.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint számítani lehetett a márciusi növekedésre és az első negyedéves kiugró emelkedésre is.  Balogh László kiemelte, hogy az idei évben sok társasház-fejlesztés érkezik az átadási fázisba, ami a kínálatbővülést eredményezett. Az ingatlan.com adatai szerint országszerte az év első négy hónapjában 4417 új lakást és családi házat hirdettek eladásra, ez 26 százalékkal haladja meg a tavalyi kínálatot. A megyei jogú városokban 48, a kisebb vidéki városokban 46 százalékkal nőtt az új lakóingatlanok kínálata, a községekben pedig 100 százalékkal bővült, miközben Budapesten mindössze 1 százalékos volt a növekedés ezen a téren. A sajáterős építkezéseknek új lendületet adhat a júliustól elérhető falusi csok. Összességében az idén az építőiparban és a lakásépítéseknél is komoly növekedésre van kilátás - vélte a szakértő.