Júniusban lényegében stagnált az építőipari cégek rövid távú kilátásait a rendelésállományok értékelése és a foglalkoztatási várakozások alapján egyetlen számba sűrítő építőipari bizalmi index értéke. A mélyépítő cégek kissé derűlátóbbá váltak, míg a magasépítők kilátásai valamelyest romlottak - derül ki a GKI friss felméréséből.
Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése júniusban az előző hónaphoz képest érezhetően romlott, 9 havi mélypontjára esett a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ugyanakkor a nyers, azaz szezonálisan nem kiigazított adatok nem mutatnak lényeges elmozdulást havi alapon. Júniusban a cégek 28 százaléka százaléka számolt be növekvő, 5 százaléka csökkenő termelésről, szemben a májusi 30 és 7 százalékkal. Ezúttal a magas- és a mélyépítés esetében is romlott a megítélés.
A termelés bővítését korlátozó tényezők közül elsöprő többségben a munkaerőhiányt említették leggyakrabban a megkérdezettek, ez a cégek több mint kétharmadának okoz problémát, míg a kapacitáshiány minden negyedik vállalkozásnál jelent gondot. Az építőipari boom ellenére a vevők egy része még mindig késedelmesen fizet, ami a bizonytalan gazdálkodási környezettel együtt még mindig sok vállalkozásnál gondok forrása.
Enyhén romlott a rendelésállományok értékelése az előző hónaphoz képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok viszont némi pozitív változást mutatnak. Júniusban a válaszadó vállalkozások 37 százaléka számolt be magas és 5 százalékuk alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány májusban 40 és 12 százalék volt. A magasépítők megítélése javult, a mélyépítőké romlott - így e két mutató jelenleg éppen megegyezik.
Jó hír, hogy júniusban - ha enyhén is, de - javultak a foglalkoztatási várakozások az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok is kedvező irányú változást mutatnak. A következő három hónapban a cégek 22 százaléka készül a létszám bővítésére, míg leépítést 3 százalékuk tervez, míg májusban ugyanez a két arány rendre 24 és 10 százalék volt.
Az áremelési törekvések intenzitása júniusban számottevően csökkent az előző hónaphoz képest. A nem kiigazított adatok szerint az áremelést tervezők aránya a májusi 40 százalékról júniusra 30 százalékra csökkent, míg az árcsökkenésre számítóké 2 százalékról 0 százalékra csökkent.
A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése júniusban romlott az előző hónaphoz képest. A nyers, azaz szezonálisan kiigazítatlan adatok is számottevő negatív fordulatot jeleznek: a derű- és borúlátók aránya júniusban 24 és 12, míg májusban 39 és 8 százalék volt.
Mi vár a lakásépítésre?
A független Építési Piaci Prognózis 2019-2022 most kiadott frissítésének szerzői szerint 2019-ben mintegy 21,5 ezer lakás épülhet meg, ez a volumen 2020-ra 16 ezerre eshet vissza. 2021-2022-ben azonban mindössze 12-13 ezer új lakást lát reálisnak az elemzés. Az árak emelkedése megáll. A jövedelmek emelkedése, és egy céltudatosabb lakáspolitika hatására ezután a volumen elkezdhet nőni, de újabb kiugró eredményre nem számíthatunk.
Varga Dénes, közgazdász, az Építési Piaci Prognózis kutatásvezetője szerint politikai szempontból jó megoldás volt a lakáspiaci élénkítést akkorra időzíteni, amikor az EU támogatások is koncentráltan jelentek meg az építési piac keresleti oldalán, de piaci szempontból ez súlyos hibának bizonyult, mert a túl gyors, túl erőteljes élénkítés felelős az árak elszabadulásáért, és a kapacitáshiányért.