A Brickken a Cointelegraph hírportállal és a Security Token Market globális kutatóközponttal együttműködve közzétette az „RWA Tokenization Trends & Market Outlook for 2025” című részletes jelentését, amely a tokenizáció digitális gazdaságban betöltött szerepét és a jövőbeni lehetőségeit elemzi.

A Real World Asset (RWA), azaz a valós eszközök tokenizációja vagyontárgyak, például ingatlanok, áruk, kötvények, sőt szellemi tulajdonok digitális tokenként történő megjelenését biztosítja a blokkláncon. Ezek a tokenek éjjel-nappal kereskedhetők, így elérhetőbbek, hatékonyabbak és átláthatóbbak, mint a hagyományos pénzügyi eszközök (TradFi).

Kapcsolódó

A költségcsökkentés a tranzakciókban és a valós idejű elszámolási lehetőségek az intelligens szerződések révén mind-mind az előnyei közé tartozik. A tokenizáció lehetővé teszi a befektetők számára, hogy kisebb összegekben vásároljanak kisebb tulajdonhányadot, ami szélesíti a befektetői kört és növeli a likviditást. Ezenkívül a decentralizált hálózatok használata csökkenti a közvetítőktől való függést is, ami egyszerűsíti a tranzakciókat és növeli a biztonságot.

A blokklánc előnyei

A blokklánc technológia az RWA tokenizálási folyamatának alapja, hiszen decentralizált, biztonságos és változtathatatlan főkönyvi rendszert jelent a tranzakciók rögzítésére és ellenőrzésére. Ez növelheti a vagyonkezelés biztonságát és átláthatóságát. 

A blokklánc technológia kulcsfontosságú előnyei a teljesség igénye nélkül:

  1. Biztonság és átláthatóság: a blokklánc biztosítja, hogy minden tranzakció egy átlátható és megváltoztathatatlan főkönyvben kerüljön rögzítésre, ami csökkenti a csalás kockázatát és növeli a bizalmat a piaci szereplők között.
  2. Intelligens szerződések: a blokkláncok jelentős előnye, hogy képesek intelligens szerződéseket végrehajtani, amelyek közvetlenül kódba vannak írva. Ezek automatizálják a kifizetéseket, az ellenőrzéseket és az eszközátadásokat, ami csökkenti a közvetítők iránti igényt és a működési költségeket.
  3. Interoperabilitás: a blokkláncok azon képessége, hogy több digitális pénzügyi eszközzel és platformmal kölcsönhatásba léphessenek, lehetővé téve a tokenizált eszközök zökkenőmentes integrációját különböző ökoszisztémákba. Ez megkönnyíti az eszközök másodlagos kereskedelmét, valamint a tokenizált eszközök fedezetként való használatát a decentralizált pénzügyi platformokon.
  4. Csökkentett tranzakciós költségek és valós idejű elszámolás: a tokenizált eszközök a decentralizált infrastruktúra révén a csökkentett tranzakciós költségek és a szinte azonnali elszámolás előnyeit élvezik.

Először volt a Bitcoin

A blokklánc-technológia kezdetben az olyan digitális valutákra összpontosított, mint a Bitcoin, majd a pénzügyi eszközök és szolgáltatások széles skálájával bővült. A 2010-es évek vége jelentette a valós eszközök, vagyonelemek tokenizációjának kezdetét, az olyan vállalatok, mint a RealT és a RedSwan CRE voltak az elsők, amelyek az ingatlanok tulajdonrészét jelző digitális tokeneket bocsátottak ki. 

Majd más eszközosztályokat, például árukat, kötvényeket és alapokat is elkezdtek tokenizálni. A folyamatot a decentralizált finanszírozási (DeFi) protokollok szélesebb körű elterjedése vezérelte, amelyek integrálják a tokenizált eszközöket a hitelezéshez, hitelfelvételhez és kereskedéshez. Az előrejelzések szerint a tokenizált eszközök piaca 2030-ra elérheti a 30 billió és 50 billió dollár közötti értéket. Ez a folyamat a hagyományos megoldások mellett új gazdasági modelleket hoz létre.

Mit lehet tokenizálni?

Bár elméletileg bármely eszközosztály tokenizálható, ötféle pénzügyi eszköz bizonyult a legnépszerűbbnek, nevezetesen a hitelezés, a részvény, az eszközalapú értékpapírok (Asset Backed Securities - ABS), a befektetési alapok és az ingatlanok. 2024 decemberében több mint 50 milliárd dollár értékű tokenizált vagyon köthető az említett öt eszközosztályhoz.

A részvények tokenizálása lehetővé teszi a vállalat részvényeinek tokenként történő digitalizálását, ami a befektetők szélesebb körét vonzza és új likviditást hoz. Az eszközalapú értékpapírok esetében pedig a digitális tokenek növelik az átláthatóságot és egyszerűsítik az „értékpapírosítás” folyamatát. A hagyományos értékpapírosítás közvetítőkre, kiterjedt dokumentációra és összetett jelentésekre támaszkodik, ami megnöveli a költségeket. A tokenizálás ezen lépések egy részét automatizálja az intelligens szerződésekkel.

A befektetési alapok pedig olyan tokeneket bocsáthatnak ki, amelyek az alap részvényeit képviselik, így csökkentve az adminisztrációs költségeket és elérhetőbbé téve az alapban való részvételt. A Franklin Templeton ezt a megközelítést a Franklin OnChain US Government Money Fund tokenizált befektetési alapon keresztül kamatoztatja, amely feldolgozza a tranzakciókat és rögzíti a megosztott tulajdonjogot a Stellar blokkláncon.

Egy másik figyelemreméltó példa a JPMorgan és az Apollo Global Management 2023-as koncepciója egy olyan rendszerre, amely másodpercek alatt egyensúlyba hozza a tokenizált portfóliókat több blokklánc között.

Az előrejelzések szerint ez 98 százalékkal csökkentheti a működési költségeket, és 400 milliárd dolláros éves bevételi lehetőséget nyithat meg a vagyonkezelési ágazat számára.

Célkeresztben az ingatlanok

Az ingatlanokat is régóta emlegetik a tokenizálás ideális jelöltjeként történelmileg illikvid jellege miatt. Az ingatlan tokenizálása számos előnnyel jár, beleértve a résztulajdont, az azonnali ügyletrendezést, a plusz likviditási lehetőségeket és az egyszerűsített biztosítéki folyamatokat. Ezen kívül a tokenizált ingatlanvagyon fedezetként használható a DeFi platformokon. Ez lehetővé teszi a hitelfelvevők számára a likviditáshoz való hatékonyabb hozzáférést, mint a hagyományos bankrendszerben.

Egyes jelentések szerint 30 milliárd dollár értékű ingatlant tokenizáltak eddig, vagy már folyamatban van a tokenizálásuk.

Ez a technológia az intézményiek mellett a lakossági befektetők számára is jelentős lehetőségeket kínál. A kibocsátás és a műveletek egyszerűsítésével a tokenizálás hagyományosan hozzáférhetetlen eszközosztályokat tesz elérhetővé a kisebb befektetők számára, mint például akár egész üzletláncok töredéktulajdonát megvehetjük. 

De a figyelemre méltó példák közé tartoznak a tokenizált whisky alapok, a gyémánt-vállalatok, a művészeti tárgyak vagy éppen a megújuló energiával kapcsolatos projektek, de még az autófinanszírozás vagy éppen a Bitcoin bányászat területén is körülnézhetünk.

A kötvények is tokenizálva lesznek

A tokenizált kötvénykibocsátás javítja a hatékonyságot és a hozzáférhetőséget a hagyományos kötvénypiachoz képest, a befektetők szélesebb köre számára teszi lehetővé a részvételt. Ennek előnyei túlmutatnak a gyorsabb elszámoláson és az alacsonyabb tranzakciós költségeken: összetett struktúrákat is lehetővé tesznek, például több valutát tartalmazó eszközöket. A HSBC elősegítette a Hongkongi Monetáris Hatóság 6 milliárd HKD értékű digitális zöldkötvény-kibocsátását négy pénznemben: HKD, CNH, USD és EUR.

A tokenizáció folyamata megállíthatatlan. Nem véletlenül 2024 májusában az eurózóna befejezte első kísérletét a blokkláncok használatával kapcsolatban a jegybanki tranzakciók elszámolására, amelyben 16 magáncég vett részt. Továbbá az EKB 2024 májusa és novembere között további kísérleteket végzett, amelyekben több mint 60 intézmény több mint 200 tranzakciót bonyolított le összesen 1,59 milliárd euró értékben.

A tokenizáció szerepének növekedése mind az intézményi, mind a kiskereskedelmi piacokon rávilágít az új lehetőségekre. A penetráció növekedésével a pénzügyi ágazat arra készül, hogy közelebb kerüljön egy olyan jövőhöz, amelyben minden eszközosztály zökkenőmentesen integrálható egy digitális ökoszisztémába.