A kormány 2011 júliusában vezetett be kvótarendszert a kényszerértékesíteni kívánt ingatlanokra, miután a válság kitörése után felerősödött az a kockázat, hogy a hitelnyújtó intézmények a fedezeti ingatlanokat egy időben, nagy mennyiségben kísérlik meg értékesíteni, jelentős túlkínálatot és ezzel áresést - az áresés gyorsulását - idézve elő a lakóingatlan-piacon. A kvóta jelenleg a mindenkori fedezeti ingatlan állomány 3 százalékával indult, ez pedig 2014-ig fokozatosan 5 százalékra nő.
A bankok pedig a PSZÁF statisztikái szerint egyre inkább ki is használják a lehetőségeiket: amíg például a tavalyi 4. negyedévben a kvóta 68 százalékát használták ki, addig az idei első negyedévben már 71 százalékot, a másodikban 72-öt, míg a harmadikban már 74-et. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a 117 ezer 335 érintett lakásból - ennyien késnek több mint 90 nappal a törlesztőrészlettel - a jelenlegi 4 százalékos kvóta alapján 5290 lakást lehetne kényszerértékesíteni, ám a bankok "csak" 3898-nál lépték ezt meg. Rossz tendencia viszont, hogy az értékesítések kezdete, azaz 2011 óta most a legtöbb az érintett lakások száma, 2012 első negyedévében például még 100 ezer alatt volt a számuk. (A harmadik negyedévi statisztika azért tudott már most megjelenni, mert az árfolyamrögzítést is bevezető törvény értelmében a pénzintézeteknek a tárgynegyedév 15. napjáig kell elküldeniük, hogy hány ingatlant kívánnak kényszerértékesíteni a következő három hónapban.)
A mostani statisztikát nézve kiderül, hogy az idei harmadik negyedévben a legtöbb, szám szerint 529 lakást Pest megyében jelölték ki kényszerértékesítésre, a második helyen pedig nem sokkal lemaradva maga a főváros jön (483). A következő Borsod-Abaúj-Zemplén megye már jelentősen le van maradva a maga 328 lakóingatlannal, ahogy innen is egy újabb szakadék következik, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye már 245-tel szerepel a listán.
Duplájára nőtt a valóban értékesített lakások száma
Az értékesítést nézve még csak második negyedéves adatok állnak a rendelkezésre, eszerint a valóban értékesített lakások száma közel a duplájára nőtt az előző negyedévihez képest: az év eleji 675-ös szám ugyanis 1269-re módosult. Az emelkedés legnagyobb mértékben a Nemzeti Eszközkezelőnek köszönhető, hiszen amíg a szervezet az első negyedévben 425 lakóingatlant vásárolt meg, a másodikban már 912-öt. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi intézmények által kényszerértékesített ingatlanok száma 37-ről 58-ra nőtt, de nőtt azon esetek száma is, ahol az adósok adták el inkább a lakást: 213-ről 299-re.A másik végletet nézve azt látjuk, hogy három megye van a százas határ alatt: Zala (84), Tolna (74) és Vas (68). A számok egyébként nagyjából megegyeznek az előző negyedéviekkel: a legtöbb megyében kisebb növekedést láthatunk, kivétel mindössze három megye jelentett: Győr-Moson-Sopron és Vas megyében néggyel csökkent az esetszám, Baranyában eggyel, míg Pest megye stagnáló adatokat produkált.
Amennyiben a kvóták kihasználtságát nézzük, úgy Hajdú-Bihar megye vezet 81 százalékkal, őt a 79 százalékos Budapest követi, míg a képzeletbeli dobogóra Szabolcs-Szatmár-Bereg fért fel még 78 százalékkal. A lista másik végén a 61 százalékos Tolnát találjuk, aki Zala (63 százalék) és Vas megye követ (64 százalék).