Harmadik alkalommal vizsgálta az OC, miért vonzóbb egyik város a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. Az egészségügyi ellátásra, az oktatási és munkahelyi lehetőségekre vonatkozó statisztikai adatokból készült  "életminőség-indikátor" értékét az ingatlanárakkal összevetve rangsorolták Budapest kerületeit és a 20 ezer főnél népesebb városokat.

Az első tíz helyezett között hat fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd találhatók. A sorrend tavaly óta annyi változott, hogy néhány fővárosi kerület helyett vidéki város került előbbre.

Az idei lista alapján az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. Ebben szerepet játszik, hogy a foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói általában a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbb, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal.

A főváros legjobb helyei

Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője szerint tavalyihoz képest igazán lényeges változás nem történt; az első tíz helyen többségén a főváros kerületei szerepelnek az I. és az V. kerülettel az élen. Az élmezőnyben a pesti belváros többi kerülete található még (VI., VII., IX.), valamint a budai kerületek közül a XII. kerület. A lakosságszámra vetítve itt van a legtöbb háziorvos, a legtöbb középiskolás és nagyon kedvező a foglalkoztatási helyzet. A legtöbben fél óránál kevesebbet utaznak a munkahelyükre.

A számított rangsor végén a fővárosi külső kerületeket találjuk, amelyek a vizsgált mutatókat illetően átlagosnak bizonyulnak, és különösen az ingázás miatt kerülnek kedvezőtlenebb helyzetbe. Érdekes módon ezek a külső kerületek - a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével - nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelükben található agglomerációs települések. Úgy tűnik, hogy aki zöldövezetbe vágyik, inkább távolabbra költözik, például Szigetszentmiklós vagy Gyál sokkal népszerűbb belföldi vándorlási célpont, mint Csepel vagy Pestszentlőrinc.

Itt jó élni vidéken

Vidéken Veszprém, Eger és a főváros közeli Tata bizonyult a legélhetőbbnek. Egerbe viszonylag sokan költöztek be az elmúlt években, Veszprémbe szintén és itt a foglalkoztatás is kedvezően alakult. Mindhárom városra jellemző, hogy nem kell sokat ingázni a munkahelyekre, amit e városok mérete, és a közelükben elérhető munkahelyek biztosítanak.

A nagyobb régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben szerepelnek, mert bár megfelelő az intézményi ellátottság, de az ott lakóknak a munkába járás időtartama - a városok méretéből fakadóan - több időt igényel. A megyei jogú városok többsége a középmezőnyben helyezkedik el.

Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak. A két város a településre vándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül. Mindez nem meglepő, hiszen az elmúlt években, a legnagyobb migrációs nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

Árulkodó ingatlanárak?

Soóki-Tóth Gábor szerint a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezen városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között is. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az OC, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).

Amennyiben a kapott eredményeket összevetjük a használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel, akkor nagyon hasonló rangsort kapunk, mint az életminőség mutatónál. A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legmagasabb ingatlanárakkal jellemezhető kerületek is, hiszen ide koncentrálódik legnagyobb mértékben a kereslet.

Érdekes viszont azon kisebb városok helyzete, amelyek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt marad. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata, a hasonló méretű városokhoz mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóiknak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak, ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várnánk. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el és a főváros egy órán belül elérhető.

Ha az életminőség indexhez hozzászámoljuk a lakásárak maximumtól való eltérését Salgótarján és Kazincbarcika pozíciója romlik leginkább, lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

Ezzel ellentétben a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városok. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetők, azaz az életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja. Ez a foglalkoztatás kedvező arányában is megmutatkozik, ugyanakkor jelentős az ingázásra fordított idő. Az is igaz, hogy például az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik. (Kínaiak veszik a legtöbb lakást)

Képünk forrása: Shutterstock