Ha ragaszkodunk a számokhoz, akkor azt mondhatjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban és Európában egy felhőkarcoló úgy 150 méter magasságnál kezdődik, a 300 méternél magasabb épületeket pedig „szuper magas” jelzővel illetik, de valójában az ezeknél alacsonyabbakat is szokás felhőkarcolónak nevezni, ha kimagasodnak környezetükből.
A világ égimeszelői már a kilométeres magasságot célozzák
A 20. századig még emberi léptékű épületek jellemezték a világot, ritkák voltak a hat emeletesnél magasabb házak, már csak azért is, mert még ha lett is volna megfelelő építési technológia, akkor is gondot jelentett volna a mindennapos használatban a lift és a folyóvíz hiánya.
Aztán a rohamos technikai fejlődéssel minden megváltozott, és sorra épültek világszerte a magasabbnál magasabb épületek, ahogy ez a videó is bemutatja.
A magasság fogalma persze időközben egyre többet és többet jelentett, mert amíg a maga idején a philadelphiai városházának mindössze 167 méter is elég volt ahhoz 1901-ben, hogy a világ legmagasabbja legyen, a mostani csúcstartó, a dubaji Kalifa-torony már 828 méterrel emelkedik a környezete fölé, miközben máris épülnek az újabb csúcsdöngetők, és a Dubai Creek torony 1345 méteres magasságával még Magyarország legmagasabb hegycsúcsánál, a Kékestetőnél (1015 méter) is magasabb lesz.
Budapest legmagasabb építményei
Ennyi világkitekintés után nézzünk körül Budapesten, mi, merre, hány méter.
Azt már említettük, hogy felhőkarcoló, pontosabban inkább toronyház kategóriában a MOL Campus a jelenlegi csúcstartó a maga 143 méteres magasságával, de vannak nála nagyobb építmények is, szám szerint négy darab, így aztán az abszolút mezőnyben a Kopaszi gát monstruma mindössze az ötödik helyezett:
- Az MVM Észak-Budai Fűtőerőmű kéménye 216 méter.
- A Széchenyi-hegyi adótorony 192 méter.
- A Száva utcai adótorony 154 méter.
- A Kelenföldi Erőmű kéménye 146 méter.
- A Mol Campus 143 méter.
Látogatható lett ez a budapesti szenzáció
Megnyitott a látogatók előtt Magyarország legmagasabb épülete, ingyenes a belépés, csak a panorámáért kell fizetni.Bővebben→
Újabb toronyházak épülnek Budapesten
A magyar olajvállalat székháza Dél-Budán magasodik, Észak-Pesten pedig egy nagy hazai pénzintézet, az MBH Bank kezdett toronyház-építésbe az Árpád híd pesti hídfőjénél, az Agora Budapest már elkészült épületei mellett.
A Magyar Közlöny részleteket is közöl a projektről, például azt, hogy a 2026-ban átadni tervezett építmény nem kevesebb, mint három toronyból áll majd, illetve az új jogszabály meghatározza a székház három tornyának méretét is. Eszerint
A KELETI TORONY 90, A KÖZÉPSŐ 78, A NYUGATI PEDIG 65 MÉTER MAGAS LEHET.
A beruházás megvalósításának és az építési és használatbavételi engedély kiadásának nem feltétele a településrendezési eszköz szerinti új közlekedési csomópont létesítése, az infrastrukturális feltételek biztosítása, az infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása
– olvasható a dokumentumban.
A projekt „Bankszékház építésére irányuló beruházás" néven fut, a megvalósítás helyszíne Budapest XIII. kerület belterület 25801/6 helyrajzi számú ingatlan, amely az Agora projekt Agora Sky nevű alprojektjéhez tartozik.
Az Agora Budapest irodafejlesztés 2017 tavaszán kezdődött a Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésében a Make Architects és a Finta Stúdió tervei alapján. Az MBH Bank korábban hangsúlyozta, hogy a leendő székház helyszínének kiválasztása során a könnyű megközelíthetőségen túl fontos szempont volt a projekt készültségi szintje, illetve a már megkezdett építési munkálatok is.