A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
Nem mindegy, hogy az ingatlan, amiben élünk, üdülőként vagy lakóépületként van a földhivatalban bejegyezve. A lakóépületek helyi építményadója ugyanis jóval kedvezőbb az üdülőkénél, amelyek esetében ráadásul nincsenek olyan kötelezettségei − szemétszállítás, hóeltakarítás − a helyhatóságoknak, mint a lakások esetében. A helyi adókról szóló törvény alapján az önkormányzatok a területükön lévő ingatlanokra adót vethetnek ki. Ezek mértéke változó lehet településenként és az ingatlanok funkciójától függően, ezért ma már erre a lakóingatlant vásárlóknak érdemes figyelniük.
A napokban például Óbuda-Békásmegyer képviselő-testülete a Római-part szabályozási terve készítése során döntött arról, hogy nem támogatja a területet lakóövezetté átsorolását, valamint újabb lakóingatlanok építését, s nem kíván változtatni az itt lévő üdülőingatlanok esetében kialakított helyi adóztatási gyakorlaton sem. Urbán Péter, a helyhatóság adóügyi osztályának vezetője szerint a cél az, hogy az üdülőövezet fenntartása mellett a szabadidős tevékenységek, a sport- és a színvonalas vendéglátó-idegenforgalmi célú funkciók erősödjenek a területen. Jelenleg egyébként az itt lévő, magánszemélyek tulajdonában lévő lakások mentesek az építményadó alól, míg az üdülőépületek után − az általános adómérték szerint − évi 1490 forintot kell a tulajdonosoknak leróniuk négyzetméterenként. A magánszemélyek tulajdonában lévő garázs, gépjárműtároló után a fizetendő adó mértéke évi 1400 forint négyzetméterenként. Vajon kihat-e a döntés az itteni, üdülőként bejegyzett ingatlanok piacára, csökken-e az érdeklődés az apartmanok, üdülők iránt? − kérdeztük az ingatlanközvetítőktől.
Csorba Dóra, az Immocity Ingatlan ügyvezetője úgy látja, a római-parti ingatlanpiacnak ma is megvan az a vevőköre, amely szívesen ide költözik, függetlenül a fizetendő építmény- és egyéb adótól. Vonzó számukra a korszerű, minőségi lakás, az örökpanoráma, a csend, a Duna közelsége. Ezért a válság ellenére sem állt le a kereslet, bár némiképp itt is csendesedett. Az elmúlt 15 évben több új lakópark − közte 11-től egészen a 100 lakásosig − épült a területen. Többségük magas minőségű, de nem luxuslakást kínált, melyek közül a "jól beárazottak" sorra gazdára találtak, míg az ár-érték arányt nem reálisan tükröző projektek otthonai közül még mindig vannak üresen állók.
A vevők között korábban sok volt a külföldi és hazai befektető, így jelenleg élénk a bérleti piac is. Az árak a korábban épült, most másodkézből piacra került apartmanoknál négyzetméterenként 500−600 ezer forint között mozognak, míg az új lakásokat − melyekből még tavaly is adtak át néhányat − 600−700 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a beruházók. Jellemző, hogy a legtöbb lakást cégek nevére vásárolják, így ugyanis megspórolható a tetemes (27 százalékos) áfa − mondja az ingatlanszakember. A kínálatban megtalálható tavaly átadott, 56 négyzetméteres lakás 100 négyzetméteres terasszal 43 millióért és 92 négyzetméteres lakás 74 négyzetméteres terasszal 95 millióért is. A korábban épült lakóparkokban ennél valamivel olcsóbbak a lakások: egy-egy 87-88 négyzetméteres lakás ára 50-52 millió forint. A velencei-tavi településeken szintén kiszabnak a helyhatóságok az üdülőként bejegyzett ingatlanokra építmény- vagy kommunális adót, melyek mértéke változó, és vannak mentességek is.
Szegedi Éva, az Immo-Velence ügyvezetője szerint a vásárolni szándékozók ezért mindig tájékozódnak ennek mértékéről. Jellemzően a legtöbb, a Velencei-tó partján letelepedni szándékozó − zömük ma is fiatal gyermekes, vagy nyugdíjas és nyugdíj előtt álló család − első körben lakó- és nem üdülőingatlant keres. Utóbbi mellett csak akkor dönt, ha a komfortban elfogadható üdülő jóval olcsóbb, mint a kiszemelt lakóház. Ez utóbbi szempont most különösen előtérbe került, hiszen az augusztus végétől kissé megélénkült piacon egyre többen szeretnének hitellel terhelt nagyobb lakásból, házból kisebb, akár télen-nyáron lakható üdülőingatlanba költözni. Az építményadó egyébként Gárdonyban is magasabb az üdülőkre, évi 900 forint négyzetméterenként, míg a lakások után 50−100−150 négyzetméteres és afölötti nagyság esetén évi 15 ezer és 30 ezer forint közötti összegű az adó mértéke.
A Balaton mentén ugyancsak településenként szóródik az építményadó mértéke, és nem mindenhol engedi a helyhatóság az üdülőbe állandóra való bejelentkezést, ami befolyásolja az eladósorba került ingatlanok árát. Sümegh Nándorné, a BAS-HA Kft. tulajdonos-ügyvezetője tapasztalata szerint a nem kiemelt üdülőövezetekben 10-20 százalékkal olcsóbbak az üdülők, mint a lakóházak. A frekventált üdülőzónákban, mint például a siófoki Aranyparton épült üdülőingatlanoknál azonban már fordított az árhelyzet: az itt épült apartmanok ára magasabb, egy négyzetméterért 300−500 ezer forintot kell letenni.