A lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések közül három pillér emelkedik ki, ami meghatározhatja a 2025 trendjeit. Felkerült az asztalra az albérletpiac kérdésköre, ami eddig tabunak számított a hazai lakáspolitika szempontjából.

 

Kapcsolódó

Visszatérhet a munkáltatók által biztosított kedvező adózású lakhatási támogatás, ami növelheti a lakosság vásárlóerejét az ingatlanpiacon. Ráadásul korlátozások és szigorítások is szerepelnek a lakáspiacot élénkítő intézkedések között, ami első hallásra paradoxonnak tűnik, de a jelenlegi trendek alapján indokolt lehet.

 

Az albérletpiacot érintő intézkedések vadonatúj elemnek számítanak, mivel eddig csak a saját tulajdonú ingatlanszerzés állt a fókuszban. Az albérletpiac megfizethetőbb irányba történő terelése főként a fiatalokat hozhatja helyzetbe. Ezzel összhangban van az is, hogy külön pont célozza a fiataloknak szóló új támogatási formák bevezetését

– elemzi a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Munkaadói támogatás is

Emellett a kormányzat által tervezett egyik legfontosabb intézkedés lehet, hogy visszatérne a 2018 végén megszűnt lakáscafetéria. Ez lehetővé tenné, hogy a munkáltatók kedvezőbb adózással vagy adómentesen támogassák munkavállalójuk lakhatását, így növelve a dolgozók vásárlóerejét a lakáspiacon. 

Mivel a támogatást közvetlenül a munkaadók adják, ez a kormányzat számára is költséghatékony megoldás, mert így csak a kieső SZJA bevételekkel kell számolniuk. Ráadásul a támogatási formát kínáló munkahelyek versenyelőnyre tehetnek szert a munkavállalókért folytatott harcban

– teszi hozzá Balogh László.

 

1000 milliárd forintos üstökös tart a lakáspiac felé, ami jövőre robbanhat

2025-ben ezer milliárdos forintos nagyságrendben áramolhat tőke az ingatlanpiacra részben az inflációkövető állampapírokból kiszálló befektetők révén. Ennek hatására az idén jelentősen élénkülő piac jövőre túlfűtötté válhat, ami az árrobbanás veszélyét is hordozza.

Az akciótervben szereplő Airbnb- és lakbérszabályozás viszont ezzel ellentétesen hathat. A befektetői piac hűtése azért is lehet fontos a kormányzat számára, mert enélkül a 2025-ben adott állami támogatások pillanatok alatt elveszítenék az értéküket. A befektetők okozta árrobbanás ugyanis a saját célra vásárlók számára is megdrágítaná a lakásokat – mutatta be az ellentmondásos helyzet az ingatlan.com szakértője.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítás szerint Budapesten négyszeresére növelnék a tevékenységhez kapcsolódó átalányadó mértékét, és 2026 végéig nem adnának ki új engedélyt rövid távú lakáskiadáshoz. Ez a korlát még nem vonatkozik az idény benyújtott engedélyekre.

 

Összecsap a bankszektor és a kormány?

 Szintén a kormányzati akcióterve lakáspiacot érintő része az 5 százalékos kamatplafon bevezetése a lakáshiteleknél. A Bankszövetség ezt szigorú korlátokkal vezetné be, mivel a hitelek forrásköltsége jelenleg 6 százalék körül jár. Vagyis olcsóbban kéne az ügyfeleknek adniuk a kölcsönt, mint amennyibe nekik kerül. 

Ezért a bankok csak fiatal, első lakásvásárlóknak nyújtanának ilyen hitelt, energiatakarékos, kisebb alapterületű és maximum 1 millió forintos négyzetméterárú ingatlanok vásárlására, amiből viszont alig van a piacon. A kormány ezt viszont szélesebb körre terjesztené ki.

Nem tudjuk, hogy milyen eredménnyel zárul a bankok és a kormány közötti csörte, mert a Bankszövetség által kijelölt ingatlanok túlnyomó többsége már 2021-ben elfogyott a piacról. Ráadásul az intézkedés várhatóan csak jövőre léphet életbe, de a lakásárak addig is jó eséllyel emelkednek, így azok a vásárlók, akik most tervezik a lakásvásárlást, jobban járhatnak, ha nem halogatják döntésüket. A kamatplafon ugyanis maximum 1-1,5 százalékkal csökkentheti az elérhető kamatszinteket

– összegez Balogh László.