Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy 2015-ben nagyon látványos volt az élénkülés, főként a használt lakások árában, a kínálatban és a keresletben is, ami áthúzódott az idei évre is, de 2016-ban kiegyensúlyozottabbá vált a piac.

Erre utal például, hogy 2016 első hónapjaiban az átalakított állami lakásprogram - a Családi Otthonteremtési Kedvezmény - iránti érdeklődés, valamint a 2015-ből megmaradt piaci lendület miatt a kereslet és az árszint jelentősen emelkedett, ám június második felében visszafogottabbá vált a piac. Ekkor a kereslet némileg csökkent, és a kínálati árak emelkedése is megállt. Augusztusban és ősszel azonban újra lendületet kapott a lakáspiac, főleg a használtaké - fogalmazott az ingatlan.com szakembere.

Szerinte a konszolidálódás jele az is, hogy 2015-ben szinte elkapkodták az eladó lakásokat, ugyanakkor 2016-ban átlagosan két-három héttel hosszabb idő, 80-100 nap kellett egy lakóingatlan eladásához. A szakember szerint az árazás kulcskérdés az eladási idő szempontjából: akadtak 2016-ban is olyan lakóingatlanok, amiket alig néhány óra alatt eladtak, de voltak olyan - egyébként piacképes - lakások, amelyek csak 6-8 hónap alatt találtak vevőre, ezek jellemzően túl voltak árazva. Reális áron meghirdetve, amely még így is magasabb az egy évvel korábbinál, körülbelül 3 hónap alatt eladható egy-egy lakás - tette hozzá.

Emelkedés mindenütt

A teljes lakáspiac összes fontos mutatója emelkedett éves összevetésben: a használt és új lakások is drágultak, közben a kínálat is bővült, a kereslet pedig szintén nőtt. Mindez azt mutatja, hogy a válság éveiben mélybe süllyedt ingatlanpiacon a 2014-ben indult élénkülés 2015 után 2016-ban is folytatódott.

Az ingatlan.com adatai szerint a magánszemélyek több mint dupla annyi lakóingatlant hirdettek meg eladásra idén mint 2015-ben, tehát a kínálat számottevően nőtt. Növekedés jellemezte az egész országot: a fővárosban, a megyei jogú városokban és a kisebb városokban is több mint a duplájára nőtt a feladott lakáshirdetések száma. Közben pedig a kereslet is növekedett tavalyhoz képest, az ingatlan.com adatai szerint 18 százalékkal. Miközben a kínálat és a kereslet is élénkült a lakáspiacon, az árak is emelkedtek - értékelte az összesített adatokat Balogh László.

Amellett, hogy a válság után egyre inkább magára talál a lakáspiac, ezen belül is a használt és az új lakások szegmense, az átalakított állami lakástámogatási program - a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) - is hozzájárult az élénküléshez. Idén november végéig több mint 24 ezer CSOK igénylést fogadtak be a bankok, a támogatások többségét 2016-ban használt lakásokra kérték. Balogh László szerint a használt lakások áraira nem volt jelentős hatással a CSOK, ugyanakkor az igénylők számára segítséget jelentett abból a szempontból, hogy könnyebben tudták finanszírozni a piaci áremelkedésből adódó többletet. Jövőre azonban változhat a helyzet, mert piacra kerül az elkészült új lakások első hulláma, így azok nagyobb arányt képviselhetnek a támogatási rendszeren belül.

Drágultak a használt városi lakások

A használt lakások országos piacán az árak jelentősen nőttek. Budapesten december végén a budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára 456 ezer forint volt, ami 20 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben, mindez a kínálat 38 százalékos növekedésével párhuzamosan ment végbe. A különböző lakástípusokat nézve a fővárosi téglalakások négyzetméterára 19 százalékkal 499 ezer forintra, a budapesti panellakásoké pedig 16 százalékkal 334 ezer forintra emelkedett.

Mérsékeltebb, de még mindig két számjegyű áremelkedés következett be a budapesti családi házaknál is, az átlagos négyzetméterár 11 százalékkal 320 ezer forintra emelkedett. Balogh László a használt lakások budapesti piacáról azt is elmondta, hogy a drágulásban 2015-höz hasonlóan 2016-ban is fontos szerepet játszott a lakáshotelek elterjedése. A legfelkapottabb kerületekben a befektetési céllal vásárlók hajtották felfelé az árakat, így aki magának keresett lakást, kénytelen volt magasabb árat fizetni. A lakáshotelként hasznosított lakóingatlanok 2015 után 2016-ban is jelentős - éves szinten akár 5-10 százalékos - hozamokat produkáltak a tulajdonosoknak.

A nagyobb vidéki településeken is drágulás ment végbe. A megyei jogú várásokban a használt lakások átlagos négyzetméterára 19 százalékkal 228 ezer forintra emelkedett éves szinten, a kisebb vidéki városokban pedig 13 százalékkal 169 ezer forintra nőtt. Balogh László elmondta, hogy a különböző országrészekben eltérő mértékben emelkedtek az árak. Győrben az év végén 296 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár a használt lakásoknál, ami 7 százalékos áremelkedésnek felel meg.

A visszafogottabb drágulás azzal magyarázható, hogy Győrben a tízezer lakosra jutó új lakások száma a legmagasabb az országban, így az új lakások elszívták a kereslet egy részét a használtak piacáról. Sopronban viszont 12 százalékkal 338 ezer forintra nőtt az átlagár, ami elsősorban az Ausztriában ingázók által támasztott kereslettel magyarázható. A nagyobb egyetemvárosokban is drágulás volt az ingatlan.com adatai szerint: Pécsen 11 százalékkal 201 ezer forintra, Szegeden 16 százalékkal 231 ezer forintra, Debrecenben 13 százalékkal 278 ezer forintra, Miskolcon pedig 18 százalékkal 154 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. Az árak az idei évben csak a kisebb településeken, községekben stagnáltak.

A szakember szerint a használt lakások piacán még lehet növekedés a jövőben: 2016-ban ugyanis nagyjából 150 ezer adásvétellel lehet számolni, ami elmarad a válság előtti 170 ezer feletti csúcsértékektől. A forgalom mellett az árak esetében is van tere a növekedésnek, főként nagyobb városokban és Budapesten. A városközpontok a befektetési célú vásárlások, a külső kerületek pedig az alacsonyabb árak miatt vonzók. Ráadásul a lakáshitelezésben is vannak még tartalékok, ami szintén a keresletet élénkítheti 2017-ben. - mondta Balogh László. A használt lakások piacán bekövetkezett áremelkedést és az ingatlan.com következtetéseit támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai is: az idei év első kilenc hónapjában átlagosan több mint 10 százalékkal emelkedtek az árak tavalyhoz képest, a harmadik negyedévben például 12 százalékkal kerültek többe a lakások, mint egy évvel korábban.

Boom előtt az új lakások piaca

A használt lakások piacához képest 2016-ban még jóval visszafogottabb volt az új lakások piaca.Kereslet lenne irántuk, főként azért, mert a válság idején és az azt követő években alig épültek lakások. Fontos azonban, hogy az új lakások megjelenése nem megy egyik napról a másikra - mondta Balogh László.

Bizakodásra ad okot, hogy az új lakásokra kiadott engedélyek száma az idei év első kilenc hónapjában meghaladta a 21 ezret, ami két és félszerese az egy évvel korábbi adatnak. Mivel 2015-ben is alacsony volt az új lakások kínálata, ezért ezen a téren jelentős bővülés történt. Az ingatlan.com adatai szerint országszerte 40-60 százalékkal több új lakást kínáltak vásárlásra a beruházók az idei évben. Ezen a téren a következő két évben lesz az igazán látványos a bővülés, a 2015-ben és 2016-ban megkezdett, valamint a következő hónapokban induló beruházások eredményeként 2018 végéig legalább 15-20 ezer új lakás megjelenésével lehet számolni a piacon. A lakásátadási hullámok következtében 2017-ben és 2018-ban a tervezőasztal mellől értékesített új lakások aránya egyre inkább csökkenni fog. A várható élénkülésben pedig a csok egyre fontosabb szerepet játszhat.

Az új lakások árai részben a mérsékelt kínálat és a fokozott kereslet miatt 2016-ban tovább emelkedtek. Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 12 százalékkal 612 ezer forintra nőtt tavaly december vége óta. A megyei jogú városokban 20 százalékkal 347 ezer forintra nőtt az ár. Az ingatlan.com prognózisa szerint az új lakásoknál egyelőre nehéz pontos előrejelzést adni az árak alakulására.

A kínálat bővülése ugyanis versenyhelyzetet teremthet a beruházók között, ez pedig a használt lakások áremelkedését is lefékezheti. Lesznek azonban olyan fejlesztések is - főleg Budapesten - ahol a kereslet magas szintje lehetőséget ad a további áremelkedésre. Az árversenyen kívül ugyanis számtalan eszköz áll a beruházók rendelkezésére a versenyben: rugalmas fizetési feltételekkel vagy magasabb műszaki tartalommal, ingyenes konyhabútorral, esetleg kedvezményes áron biztosított garázzsal igyekeznek majd a fejlesztők magukhoz csábítani a vásárlókat.