A nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robosztus bővüléséhez és a következő másfél évben ez az ütem még fokozódhat is az irodák és lakóingatlanok átadásának felfutásával. Ezt követően viszont jelentős lehet a lassulás, mivel az áfa 2019 utáni visszaemelkedése komoly érvágás lesz - hívja fel a figyelmet a friss építőipari adatokhoz fűzött kommentárjában Horváth András, a Takarékbank elemzője.

A szakértő szerint a lakásépítésnél felszabaduló munkaerőt az infrastrukturális beruházások lehet átcsoportosítani, ami fenntarthatja az építőipar teljesítményét, így viszont a már jelenleg is kritikus állapotban lévő hazai lakóingatlan állomány minősége még tovább fog erodálódni.

Csúszásban az átadások

A Takarékban elemzője 2018-ra 20 százalék fölötti,  2019-re 15 százalék körüli bővülést vár. A kivitelezői kapacitáshiány továbbra is jelentősen megnehezíti a rendelésállomány teljesítését az egész szektorban. Ezt támasztja alá, hogy az épületek főcsoportban mért teljesítménynövekedésben a lakóingatlanok átadása mérsékelten játszik csak szerepet a jelentős számú megkezdett kivitelezés ellenére is, s jól látszik, hogy jelentős csúszásokat szenved szinte minden építkezés.

Idén, ideális esetben 25 ezer új lakás átadása várható, ami egyelőre elmarad a lakásállományhoz mérten ideálisnak tekintett éves 40 ezres számtól. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére is, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll immár, de a plusz létszám főként képzetlen munkaerőből áll.

Horváth az építőiparban továbbra is markáns mértékű béremelkedésre és fehéredésre számít a munkaerőhiány és a hatékonyság fokozódásával párhuzamosan.

Lakásépítési tévhitek

Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója a lakásépítési szektort érintő tévhiteket emelte ki kommentárjában. Az egyik ilyen tévhit az, hogy az újlakásépítések megugrása felelős a kivitelezési költségek számottevő emelkedéséért, azon belül is az alapanyagok drágulásáért és a munkaerőköltségek növekedéséért. Mivel az építőipar teljesítményén belül a lakásszektor aránya kevesebb mint 16 százalék, egyértelmű, hogy a költségemelkedést más szektorok beruházásai húzzák. A tervezett áfaemelés éppen ezért elenyésző kapacitást fog felszabadítani, azt is döntően csak 2020 végétől - fogalmazott Földi Tibor.

A másik félreértés a vezérigazgató szerint az, hogy az újlakásárak emelkedése a piacon uralkodó túlkereslettel magyarázható. Túlkeresletről nem beszélhetünk, hiszen 2017-ben Budapesten szinte folyamatosan mintegy 8000 új lakást kínáltak a piacon, de az év folyamán hasonló volument értékesítettek a fejlesztők is. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan 12 hónap keresletének megfelelő lakáskínálat volt a piacon, vagyis a keresleti és a kínálati oldal egyensúlyban volt. Túlkeresletről akkor beszélhetnénk, ha ez a mutató folyamatosan 6-7 hónap alatt lenne. A drágulást Földi szerint egyértelműen a költségek növekedése okozza.

Mivel ez a költségoldali nyomás továbbra sem enyhül, a négyzetméterárak emelkedése is folytatódik. Ezt a drágulást erősítheti nagy mértékben tovább, ha a kedvezményes áfát 2020-tól újra a normál, 27 százalékos kulcs váltja fel, az a jelenlegi átlagosan 750 ezer forintos budapesti újlakás-négyzetméterárat egycsapásra 1 millió forint fölé emeli. Többek között ezért is javasolja a Cordia a döntéshozóknak, hogy fontolják meg a kedvezményes áfakulcs megtartását vagy más kedvezményrendszer bevezetését - mondta Földi Tibor.

Baj, ha megtorpan a szektor?

Lassulásra utaló jelek észlelt a friss adatokban Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, ám szerinte ez nem is feltétlenül probléma. Az épületépítéseknél a hó végi szerződésállomány növekedési üteme idén május óta, az egyéb építményeknél tavaly december óta csökken. Tehát jelentős a rendelésállomány, azaz sok munkát kell befejezniük az építőipari cégeknek. Az épületépítéseknél az látszik, hogy az idén, a korábbi hónapokhoz képest kevesebb új szerződést vállalnak be, de ez éves szinten még növekedésnek felel meg. Az egyéb építményeknél még mindig csúcsközeli a megrendelésállomány, ez pedig biztosítja a következő negyedévekre a munkákat - fogalmazott Németh Dávid.

Összességében fontosnak tartja, hogy eleve nagyon magasak a bázisértékek, ezeket felülmúlni csak komoly többletkapacitásokkal lehet. Ám ennek vannak korlátai, nem lehet a végtelenségig növelni azokat. A szakember szerint rövid távon persze jó, ha jelentős kapacitások épülnek ki, de középtávon már nem annyira. Ez növeli annak a kockázatát, hogy egy esetleges lassulásnál kapacitástöbblet alakuljon ki, ami leépítésekhez vezethet.

A K&H szakértője szerint az idén az építőipar 20 százalék körüli vagy azt egy kicsit meghaladó növekedést érhet el.

Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint a beruházók és ingatlanfejlesztők igyekeznek befejezni az építkezéseket 2019 végéig, a legnagyobb építtetők pedig már megkezdték a felkészülést a 2020-ban kezdődő időszakra. A kevesebb fejlesztés enyhítheti a kapacitás- és munkaerőhiány okozta feszültséget, a cégek pedig már most igyekeznek lekötni a munkaerőt a 2019 utáni időszak feladataira, például garanciális munkákra és a további fejlesztésekre. Így várhatóan nem fognak leépülni az elmúlt években megjelent kivitelezői kapacitások, ami 2020 után is munkát biztosíthat az építőipari szakembereknek - véli Balogh.

Fotó: Pixabay