A GKI legfrissebb ingatlanpiaci indexe némiképp javult az előző időszakhoz képest, ám összességében még mindig egy pesszimista megítélést tükröz - mondta Akar László. Amennyiben szegmenseket nézünk, úgy azt látjuk, hogy az irodapiacon - főképp Budapesten - nagy javulás érzékelhető, az üzlethelyiségeknél és a lakáspiacon kisebb mértékű a javulás, a raktárpiacon viszont romlott a helyzet. Az új lakások áránál stagnálást mért a GKI, az üzleti ingatlanoknál pedig kicsit estek az árak, ami azt mutatja, hogy valamennyire még mindig borús a hangulat a szektorban.

Az ingatlanpiac szempontjából a GDP változása, illetve a beruházások alakulása rendkívül fontos, márpedig ez előbbi a visegrádi országokhoz képest lényegesen rosszabb, főképp, ha azt nézzük, hogy a válság után hogyan alakultak ezek az adatok - emelte ki Akar. Az uniós prognózisok szerint jövőre itthon már 1,4 százalékkal nőhet a GDP, ezzel párhuzamosan a német gazdaság is 1,8 százalékkal bővülhet, így bár idén még sok jóra nem lehet számítani, jövőre már elindulhat egy enyhe fejlődés. Csak a költségvetési beavatkozás nem dönti el magában, milyen lesz a GDP, számos más tényező is befolyásolja ezt - vélte Akar.

 

A magyar beruházási ráta a PIIGS országok, azaz az EU válsággal küszködő országok szintjére zuhant, ez pedig közel 25 százalékos esés 2008 óta, miközben az EU átlaga mindössze 14,3 százalékkal csökkent, de a régióban a cseheké 11,9 százalékkal csökkent, míg lengyelek 1,3, szlovákok pedig 16 százalékos növekedést regisztráltak. Idén se várható emelkedés és jövőre is csak 1,3 százalékos beruházási növekedést tervez a kormány, így ebben a tekintetben sok jóra nem számíthatunk - mondta Akar. A helyzeten az sem segít, hogy a lakosság anyagi helyzete nem a legkecsegtetőbb, ám idén már 1,5 százalékos reálkereset emelkedést vár a GKI. Ezzel együtt nem várható a lakossági fogyasztás megugrása, részben a tartozások visszafizetése, részben a jövő bizonytalanságai miatt.

Akar mindezzel együtt enyhe javulást vár az ingatlanpiacon a közeljövőben, amit egyfajta túlreagálás utáni korrekciónak nevezett. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a növekedéshez a GDP-nek és a beruházásoknak növekednie kell, de legalább ennyire fontos a kiszámítható üzleti környezet kialakítása, a bankrendszer beindítása, ezeknek elérése azonban több évet vesz igénybe - zárta előadását a GKI vezérigazgatója.

Mikor lendülhet fel az ingatlanpiac? Így látják a résztvevők

A konferencián résztvevők legnagyobb része, 40,5 százalék szerint ameddig a bankok nem írják le a veszteségeiket és nem indítják be a hitelezést, addig nem várható fellendülés a szektorban, míg egyaránt 29,7 százalék vélte úgy, hogy legalább 3 év kell a feltámadáshoz, illetve, hogy a választások előtt lehetnek új piacélénkítő elemek, ám ezek hatása csak hosszabb távon bontakozik ki. Érdekesség, hogy hogy egyetlen olyan részvevő sem volt, aki úgy gondolta volna, hogy a választások előtti lépések azonnali hatásúak lehetnek.

Vannak-e perspektívák az ingatlanpiacon? - hangzott a következő kérdés. A válaszadók kétharmada egyetértett abban, hogy vannak, de ezt csak a tőkeerős cégek képesek kihasználni, 21,2 százalék vélte úgy, hogy vannak, de csak az üzemeltetésben, 7,7 százalék szerint itthon nincs, csak külföldön, míg 3,8 százalék állította azt, hogy egyáltalán nincsen.