A legdrágább európai városoknak továbbra is London és Párizs számítanak. Londonban a központhoz közel az átlagos négyzetméterár meghaladja a 10 ezer eurós, Párizsban a 8140 eurós szintet.  Budapest, Lisszabon és Varsó a spektrum ellentétes oldalán helyezkednek el, sorrendben 1140, 1640, illetve 1704 eurós átlagos négyzetméterenkénti árakkal.

Kohári Gábor, a Deloitte Zrt. Ingatlanszektorra szakosodott munkacsoportjának vezetője szerint éves alapon a megfigyelt országokban a lakóingatlanok árnövekedése egymástól nagyon eltérő képet mutatott. Ausztriában és Németországban a legnagyobb az áremelkedés (sorrendben 7, illetve 5 százalékos), míg Olaszországban és Spanyolországban még mindig estek az ingatlanárak tavaly (rendre 5, illetve 13 százalékkal).

Dániában két évnyi fizetésből új lakást vehet

Amíg Dániában már 2,1 éves bruttó jövedelem elegendő új lakás vásárlásához, addig Csehországban 7,2 évnyi bruttó jövedelemre van szükség ugyanehhez. Lengyelországban és Magyarországon ez az érték egységesen 7,4 év. Ugyanakkor hazánkban a kedvezően alakuló ár-jövedelem szinteknek köszönhetően a mostani, 2014-es mutató a legkedvezőbb a 2003-as 2004-es fellendülés óta.

Hol épül a legtöbb lakás?

A legmagasabb arányú lakásfejlesztés 2013-ban Oroszországban volt, ahol ezer főre 6,5 új lakás jutott. Nyugat- Európában a franciák a legaktívabbak, itt ezer főre 5 új lakás készült el, s csak alig valamivel maradtak le az osztrákok 4,7 átadott lakással ezer főre vetítve. Spanyolországban, a legnagyobb kínálati lakásállománnyal rendelkező országban az eddigi tendencia  folytatásaként visszaszorulnak a fejlesztések, itt a lakóingatlan-beruházások volumene 45 százalékkal maradt el az EU átlagtól.

A legalacsonyabb lakásépítési aktivitást Magyarországon rögzítették, ezer főre vetítetve 0,7 elkészült lakással, ami alig egyharmada az EU-s átlagértéknek. A jelenlegi alacsony építési volumen a lakásvásárlás szempontjából egyre kedvezőbb gazdasági feltételekkel együtt könnyen az új építésű kínálat gyors elapadásához vezethetnek, ami a továbbiakban kihívás elé állíthatja a lakásfejlesztőket - hívjákfel a figyelmet az elemzés készítői.

A Deloitte jelentése szerint Magyarországon az évek óta tartó árcsökkenés megállni látszik, kedvező körülményt teremtve a lakásvásárláshoz. A fejlődés lehetséges indikátorai a viszonylagosan alacsony lakásárak, az emelkedő reáljövedelmek, a javuló munkanélküliségi mutatók és a kedvező hitelkamat-szint.

Csökkenő kamatok az új hiteleknél

Az elmúlt hónapokban érzékelhetően megnövekedett a lakáshitelek iránti érdeklődés. Ennek viszonylag nagy része felújításra, modernizálásra, illetve használt lakás vásárlására igényelt hitel, és egyelőre alacsony részesedésű az újlakás-építés. A bankok növekedő hitelkihelyezési hajlandósága szerencsésen párosul a teljes hiteldíj mutató csökkenésével. Konstrukciótól függően az ingatlan célú jelzáloghitelek 5 százalék körüli thm-től elérhetőek.